Jumi és a foci - Tizedik rész

Én és a foci, Tizedik rész, Sose hátrálj meg!

Ez a rész sokat késett, váratott magára, de muszáj volt megvárnom, míg elmozdul pozitív, vagy negatív irányba a történet. A DIV I. győzelem után, csapatunk célja a küszöbön volt, a HFL bajnokság, 100% jóképűséggel persze. A csapatnak 2 hét szünetet adott az edzői gárda, utána ismételten edzések, felkészülés a tavaszi bajnokságra. 

Jumi és a foci - Kilencedik rész

Én és a foci, Kilencedik rész, A csalódás

Az DIV 2 arany, és az első válogatott keretszűkítés után, izgatottan vártam a tavaszt, a másodosztály kihívásait, és a válogatott további edzéseit. A (szerintem nem megérdemelt) D MVP cím is megerősített abban, hogy többet kell dolgoznom, ha az álmom be akarom váltani, hogy külföldön játszhassak. Elkezdtem újra szomjazni a focit, elemzéseket, videókat néztem, ráálltam a diétára, kondizni kezdtem újra. 

Jumi és a foci - Nyolcadik rész

Én és a foci, Nyolcadik rész, Az első főbűn: elégedettség

Miután a Bulldogshoz igazoltam, egy remek edzőt ismertem meg, Pacuk László személyében. Az elvárások velem szemben azonban közel sem voltak valami nagyok, a heti min 4 max 11 edzést heti 2 váltotta fel, a tömegközlekedést személygépjármű, a fizikai munkát pedig kényelmes irodai sales váltotta. Egyértelmű volt az elhízás, a lassulás. Elvesztettem azt, ami talán a legnagyobb fegyverem volt a Hurricanesnél, a küzdeni-bizonyítani akarást, a folyton versenyzést magammal és másokkal. 

Jumi és a foci - Hetedik rész

Én és a foci, hetedik rész, A dilemma

Életemnek ez a része sok változásról szólt, Budapestre költöztem, a fizikai munkát filmesre cseréltem, és csapat váltáson gondolkodtam. A szezon után, ahol ezüsttel végeztünk, még a juniorok mérkőzésére kijártam, ezenkívül más kontaktom nem volt a csapattal. A csapatból eligazoló Kovács Bence nagy port kavart, főleg, hogy a rivális Wolveshoz ment. Ahogy róla beszéltek ezután, az volt az első ami elbizonytalanított a maradásban. 

Jumi és a foci - Hatodik rész

Én és a foci, hatodik rész, Felnőtté válás

Az ezüst tavasz után, augusztusban, azt mondták a Hurricanes-en átok ül. Minden okuk meg is volt ezt mondani, a Def koordinátor nyomtalanul eltűnt egy fesztiválról, és amint végre sikerült megtalálni, egy exjátékosunk életét vesztette. Lesújtó csapások lehettek volna ezek, de a head coach keményen tartotta a csapatot, nem zökkentünk ki. Azonban engem valami mégis megzavart abban hogy a heti 10-11 edzéshez tartsam magamat. 

Jumi és a foci - Ötödik rész

Én és a foci, ötödik rész, Az utazás

A győztes junior szezon után, mivel a 20at betöltöttem, véglegesen felkerültem a felnőttek közé. Az 57es junior mezt 52re cseréltem volna, de az foglalt volt, így lettem 7es. Kovács-Sződy-Zagyva hármas (akkor még Koroknai is) remek edző brigád volt, fel is adták a leckét, hiszen a náluk évek óta biztosan játszó emberekkel kellett felvenni a versenyt a játék lehetőségért. 

Elkezdődött a 2014-es HFL

Útjára indult az idei magyar amerikai football topliga, a HFL (Hungarian Football League).
Szombaton papírforma győzelmet (21-9) aratott az Újbuda Rebels és a Budapest Cowboys közös csapata a számos csapatból összefoltozott Győr Sharks felett.

Vasárnap pedig a hazai football szuperrangadójára került sor, immáron ötödik alkalommal találkozott a két fővárosi topcsapat, a Budapest Wolves és a Budapest Hurricanes.
Az első félidőben a két defense kezdett gyengébben, mint az eddigi találkozóink többsége során, ezúttal is vezetés birtokában vonulhatott a Wolves a pihenőre, Kovács István csapata 28-21-es vezetést szerzett az első két negyed alatt.
A védelmünk gyenge első félidei szerepléséért és hátrányunkért azt gondolom, első sorban magamat kell hibáztatnom. Már a bemelegítés során érződött, hogy a védelem még nincs meccshőfokon, nem voltak a srácok fókuszáltak és nem pörögtek eléggé. Márpedig az edző felelőssége, ha ebből az állapotból nem tudja őket kirángatni. Nekem ez a meccs előtt és az első félidő alatt nem sikerült, ezért már nagyon vártam a félidőt, hogy nyugodtabb körülmények között beszélhessek velük.
A második félidőre aztán egy teljesen új védelem lépett pályára. Összesen öt labdát szereztünk, keményen ütköztek és sokkal pontosabban hajtották végre az utasításokat a srácok. Bár kaptunk két touchdownt is a második félidőben, ez nem jelentett gondot, hiszen az offense-ünk hatalmas lángon égett. Bencsics Márk remekül passzolt, a receiverek pedig mindent elkaptak, ami csak feléjük repült. Mellette Danku Dávid futásai is nagyon jelentősek voltak. 55 pontig (egy PAT kimaradt) meg sem állt a támadó gépezetünk. Troy Rice, az őszi szezonra Nyíregyházáról kölcsönbe vett játékosunk 3 touchdown elakpást is regisztrált, mellette számos yardot hozott kickoff returnben is.

Forrás: Facebook - Budapest Hurricanes

A vége 55-42 lett, azt gondolom, hogy a nézők számára a két csapat ismét egy nagyon jó mérkőzést hozott össze.
A héten, a Touchdown magazinnak adott interjúmban azt mondtam, hogy nem tulajdonítok nagy jelentőséget az első mérkőzésen látottaknak, lévén, hogy szezonnyitó meccsről van szó. Ráadásul rengeteg kijavításra váró hiba merült fel a játékunkban, így hátradőli nyilván semmiképpen sem szabad. Ennek ellenére kár lenne tagadnom, hogy jó dolog győzelemmel, egy apró lépéselőnnyel folytatni a bajnokságot. A jövő hétvégén a Hurricanes Győrbe utazik, a Wolves pedig a Rebels-zel ütközik meg.