Én és a foci, harmadik rész, A mélyrepülés
Az előző részt azzal zártam, hogy sokan, különböző okokból, átigazoltak az Eagles-be, ahogy én is a bátyámmal. A Titans után itt is maradtam az 53as meznél. Az Eagles valamit nagyon jól csinált akkoriban marketing szempontjából, jól mutatja hogy két busz szállította a játékosokat az első mérkőzésre, 4 irányítónk volt, és a harmadik linebacker sorban játszottam. Ahogy az lenni szokott, itt is hamar megváltoztak a dolgok, a több mint száz emberből éppen egy csapatnyian maradtunk a szezonra, amit el is veszítettünk.
Elkezdtem megtanulni kikapni, tisztességesen veszíteni. Szinte minden meccsen kikaptunk, míg a Hurricanes csak átlépte a bajnokságot, pedig olyan játékosok voltak szerződésben a csapattal, mint Czirók Márton, Elek Ádám, a Zsila testvérek, és Tóth Levente. Talán az edzői hibák, nem tudom megmondani, utólag kár is lenne. (Ha szabad megjegyeznem itt is, és a Titansben is olyan, szerintem óriási hiba volt, hogy egy játékos volt az adott csapatrész koordinátora. Ilyet nem szabadna.)
Elkezdtem megtanulni kikapni, tisztességesen veszíteni. Szinte minden meccsen kikaptunk, míg a Hurricanes csak átlépte a bajnokságot, pedig olyan játékosok voltak szerződésben a csapattal, mint Czirók Márton, Elek Ádám, a Zsila testvérek, és Tóth Levente. Talán az edzői hibák, nem tudom megmondani, utólag kár is lenne. (Ha szabad megjegyeznem itt is, és a Titansben is olyan, szerintem óriási hiba volt, hogy egy játékos volt az adott csapatrész koordinátora. Ilyet nem szabadna.)
Aztán ősszel rendeztünk egy bajnokságot, 4 indulóval, persze utolsók lettünk itt is. Ekkor 18 éves voltam, junior csapatunk nem volt, én kölcsön akartam magamat adatni, de az edző nem engedett. Idézem: "Ne töresd össze magadat 15 éves hülye gyerekekkel." Ekkoriban igazolt el Elek Ádám, első számú elkapónk, a Hurricanes csapatába. Nem is bánta meg, tavasszal osztrák aranyat nyert, míg régi csapata, az Eagles megint vesztett szezont zárt.
A foci ilyenkor nekem kicsit háttérbe szorult, Manti T'eonál kicsit komolyabb, de utólag nevetséges párkapcsolati problémák miatt. Mikor ennek vége lett, elhatároztam, az igaz szerelmemnek szentelem utolsó junior évem, eligazolok, az ígéretes Hurricanes csapatába. Az Eaglesnél kapott igéretekből, (lesz junior csapat, az MVP tagdíjmentességet élvezhet, ingyenes utazások, ingyen névvel ellátott mez) egy sem teljesült, mikor bejelentettem hogy eligazolok, egy évre visszamenőleg kérték a tagdíjat, ami 12x5000 Ft volt. 'MVP' lévén furcsáltam a dolgot, de az első munkahelyemen, mosogató, kukta szerepben megkerestem a pénzt. Emlékszem a szakács mennyire drukkolt hogy bekerüljek a hurkákhoz. Az első lépés sikerült is az álmom felé, de még sok volt hátra. Az Eagles akkoriban olyan volt mint egy gengszter csapat, mint egy olasz család. A management annyira jó volt, hogy a laikusok a Wolves mellett gyakran ismerték a zöld fehéreket is. Azóta sem túl jó a nyerési mérlegük, de ha a pletykák igazak, végre egy hozzáértő vezetőedző érkezik hozzájuk. Csibekeltetőnek nagyon jo csapat, a Hurricanes a megmondhatója, akik Elek Ádám, Czirók Márton, Varga György és még nehány játékost köszönhetnek az Eaglesnek.
Folyt. Köv.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése