Kifejezetten örülök, hogy múltkori cikkem, melyben részben érintettem a Budapest Eagles edzői stábját, nagy port kavart fel a bowl.hu közösségi oldal fórumán, meg is lettem szólítva és hogy válaszoljak, megtaláltam a rég elfeledett regisztrációmat. Hogy miért jó ez? Mert a sok baromság, személyeskedés és anyázás között néhány igen érdekes felvetésbe botlik az ember. Az én gondolataimat legutóbb két téma is megmozgatta (ilyenkor persze ott is írtam róla sokat), közülük az egyikre, a junior csapat kérdésére itt is visszakanyarodom.
Mivel ebben az országban két olyan edző van (Kovács Zsolt és Zagyva Balázs), akik régebb óta foglalkoznak junior csapat edzésével, mint én, ezért úgy érzem, illetékes vagyok arra, hogy gondolataimat kicsit összeszedve kifejtsem a témát.
A junior kérdéskör néhány hónapja került itthon terítékre, amikor a Szövetség kiírt egy pályázatot a junior szövetségi kapitány posztra. Azt nem tudom, hogy egyáltalán nem érkezett-e pályázat vagy csak nem jó pályázatok érkeztek, de az biztos, hogy a pályáztatás sikertelen volt. Kovács Zsolt és vele együtt mi is többször is kaptunk felkérést, hogy adjunk be pályázatot, de nem tettük meg. A számos indok közül talán a legnagyobb az volt, hogy szerintem a hazai junior mzőny állapota messze nem kész egy nemzeti válogatott felállítására. Kevés a játékos, szervezetlen a redszer. Amikor előadtam érveimet, többször is az volt erre a riposzt, hogy mi a fenéről beszélek, hiszen négy éve van junior bajnokság. Nos, egyrészt én a négy évből háromszor végig ott voltam, 2010-ben pedig a döntőt láttam. A színvonal teljes mértékben elégtelen. Addig, amíg egy csapat csak azért állít ki junior csapatot, mert muszáj, és nem azért, mert belátja, hogy a csapat létének és sikereinek ez a záloga, addig a béka segge alatt lesz a junior mezőny, addig felesleges válogatottban gondolkodni.
Cseppet sem örülök neki, de az idő engem igazolt. Elérkezett az idő, amikor el kell kezdeni az őszi junior versenykiírást összerakni. Elkezdődött a kommunikáció a csapatok és a Szövetség között (ami egyébként egy nagyon pozitív lépés) és kiderült, hogy a csapatok döntő többsége nem tud kiállítani olyan junior csapatot, ami teljes pályás, 11 fő footballra alkalmas lenne. Junior válogatottban gondolkodunk, de a hazai bajnokságban - melyből a leendő szövetségi kapitány válogathatna játékosokat - nem a nemzetközi szabályok szerint zajlik. (Arra már ki sem térek, hogy az évek során több alkalommal is eltért a junior korosztály életkor meghatározása a nemzetköziétől - ami megint csak érthetetlen.) A fórumon volt erről szó és az egyik kérdésre, miszerint mely csapat lenne képes kiállítani 11 fős focihoz junior csapatot, csak a Hurricanes, a Wolves és a Wolverines jelentkezett. Azért remélem, hogy a angy csapatok is, mint a Cowboys vagy a West Gate (megtudtam menet közben, hogy ez hivatalos elnevezés) is rendelkezik akkora utánpótlásbázissal, hogy alkalmas legyen erre. Talán még Békéscsaba is. A többiek nem. Ezért 9, de lehet, hogy 7 fős bajnokság megrendezését tervezik. Ezzel mi is a baj? Hát rengeteg. De kiemelve néhányat: az edzőnek külön playbookot, külön edzéseket kell tartani, a játékosoknak pedig az általános alapokon kívül még egész más rendszerhez kell szokniuk (pl a defense-ben más technikák, más zónakiosztások, stb.). Emlékszem, hogy ez nem volt olyan egyszerű dolog nekünk sem, amikor Ausztriában már egész pályán játszottunk, itthon meg babafoci volt. Valamilyen szinten az egész pályás felkészülés rovására ment a magyar bajnokság. Viszont azt gondolom, hogy a jelenség nem a Szövetség, hanem a csapatok számlájára írható.
Cseppet sem örülök neki, de az idő engem igazolt. Elérkezett az idő, amikor el kell kezdeni az őszi junior versenykiírást összerakni. Elkezdődött a kommunikáció a csapatok és a Szövetség között (ami egyébként egy nagyon pozitív lépés) és kiderült, hogy a csapatok döntő többsége nem tud kiállítani olyan junior csapatot, ami teljes pályás, 11 fő footballra alkalmas lenne. Junior válogatottban gondolkodunk, de a hazai bajnokságban - melyből a leendő szövetségi kapitány válogathatna játékosokat - nem a nemzetközi szabályok szerint zajlik. (Arra már ki sem térek, hogy az évek során több alkalommal is eltért a junior korosztály életkor meghatározása a nemzetköziétől - ami megint csak érthetetlen.) A fórumon volt erről szó és az egyik kérdésre, miszerint mely csapat lenne képes kiállítani 11 fős focihoz junior csapatot, csak a Hurricanes, a Wolves és a Wolverines jelentkezett. Azért remélem, hogy a angy csapatok is, mint a Cowboys vagy a West Gate (megtudtam menet közben, hogy ez hivatalos elnevezés) is rendelkezik akkora utánpótlásbázissal, hogy alkalmas legyen erre. Talán még Békéscsaba is. A többiek nem. Ezért 9, de lehet, hogy 7 fős bajnokság megrendezését tervezik. Ezzel mi is a baj? Hát rengeteg. De kiemelve néhányat: az edzőnek külön playbookot, külön edzéseket kell tartani, a játékosoknak pedig az általános alapokon kívül még egész más rendszerhez kell szokniuk (pl a defense-ben más technikák, más zónakiosztások, stb.). Emlékszem, hogy ez nem volt olyan egyszerű dolog nekünk sem, amikor Ausztriában már egész pályán játszottunk, itthon meg babafoci volt. Valamilyen szinten az egész pályás felkészülés rovására ment a magyar bajnokság. Viszont azt gondolom, hogy a jelenség nem a Szövetség, hanem a csapatok számlájára írható.
Nyilván, ha valaki egy kicsit használja a fejét, rájön, hogy egy csapat csak akkor képes hosszú távon működni, ha van utánpótlás. Ennek ellenére sokan elütik a kérdést azzal, hogy nincs a felnőtt csapatnál sem elég ember, úgyhogy inkább velük foglalkoznak. Hibás mentalitás. Mert lehet, hogy most felduzzasztanak egy felnőtt keretet mondjuk 40 főre, junior nélkül, 2-3-4 év múlva a csapat kiöregszik és nem ér el sikereket. Míg, ha valaki elindít egy junior programot, a junior játékos, mire felnőtt lesz (2-3-4 év múlva) többéves tapasztalattal a háta mögött állhat be a sorba.
Nagyon fontos - és ezt annak idején a Wolves-nál elrontottuk -, hogy a junior csapat és a felnőtt csapat edzői között rendszeres és jó kommunikáció legyen. A Wolves-nál ez úgy működött (és ez nagyban a mi hibánk), hogy szakítani akartunk a felnőtt csapat egysíkú játékával, ezért mind offense, mind pedig defense szinten új rendszert vezettünk be. Ráadásul a különböző rendszerek különböző technikákat, trükköket igényelnek, ezért hiába verte végig a junior csapat mondjuk 2008-ban Magyarországot és Ausztriát egyaránt, az akkor kiöregedett játékosokkal a felnőtt csapat nem nagyon tudott mit kezdeni - legalábbis ilyen visszajelzéseket kaptunk -, mert rengeteg dolgot mi másképpen tanítottunk a játékosainknak. Megint mondom, ez valahol hiba volt a részünkről. Mert elképesztően fontos, hogy a csapatnál nevelt játékosok folyamatos és konzekvens képzést kapjanak. A Hurricanes-nél (akárcsak mondjuk a Vikings-nál) úgy működik a dolog, hogy van egy igen vaskos playbook a felnőtt csapat számára. A juniorok mind offense mind pedig defense szinten ennek a playbooknak a töredékét használják, de azonos rendszert, azonos playeket. Csak kevesebbet, egyszerűbbet. Így egy folyamatos fejlődésen megy át a nálunk focizni kezdő játékos.
Nagyon fontos - és ezt annak idején a Wolves-nál elrontottuk -, hogy a junior csapat és a felnőtt csapat edzői között rendszeres és jó kommunikáció legyen. A Wolves-nál ez úgy működött (és ez nagyban a mi hibánk), hogy szakítani akartunk a felnőtt csapat egysíkú játékával, ezért mind offense, mind pedig defense szinten új rendszert vezettünk be. Ráadásul a különböző rendszerek különböző technikákat, trükköket igényelnek, ezért hiába verte végig a junior csapat mondjuk 2008-ban Magyarországot és Ausztriát egyaránt, az akkor kiöregedett játékosokkal a felnőtt csapat nem nagyon tudott mit kezdeni - legalábbis ilyen visszajelzéseket kaptunk -, mert rengeteg dolgot mi másképpen tanítottunk a játékosainknak. Megint mondom, ez valahol hiba volt a részünkről. Mert elképesztően fontos, hogy a csapatnál nevelt játékosok folyamatos és konzekvens képzést kapjanak. A Hurricanes-nél (akárcsak mondjuk a Vikings-nál) úgy működik a dolog, hogy van egy igen vaskos playbook a felnőtt csapat számára. A juniorok mind offense mind pedig defense szinten ennek a playbooknak a töredékét használják, de azonos rendszert, azonos playeket. Csak kevesebbet, egyszerűbbet. Így egy folyamatos fejlődésen megy át a nálunk focizni kezdő játékos.
De hogyan indítsunk el egy junior programot? Leírva, belegondolva ez nagyon egyszerű, megvalósítani már nehezebb, tudom.
Most leírom összegezve azokat az információkat, amiket a Wolves-nál és a Hurricanes-nél tapasztaltam, illetve amik a Vikings-nál és a Dragons-nál történtek sok évvel ezelőtt (az ő történetüket ismerem részletesebben személyes elbeszélések alapján).
Van egy csapatunk ugye. Biztosan vannak benne junior korú játékosok. Az ő szerepük kulcsfontosságú, ugyanis ők fogják adni a leendő junior csapat gerincét. Ezek a játékosok elkezdik hívogatni a barátaikat, ismerőseiket, hogy jöjjenek le edzésre, próbálják ki. A csapat vezetői a junior korú játékosokon keresztül felveszik a kapcsolatot a helyi középiskolákkal, bemutatókat, try-outokat tartanak. Fontos lehet - de nem kizárólag és elengedhetetlenül -, hogy a csapatnak legyen rendelkezésre álló tartalék szerelése (junior méretben), hogy az érdeklődők azonnal ki tudják próbálni a sportot. És az így "megszerzett" játékosokkal egy-két hónapig külön kell edzeni (erre rá kell állítani edzőt, akár csak egy embert), aki az erőnléti, mozgáskoordinációs, technikai és taktikai alapokat lefekteti. Fontos, hogy ez a rookie-képzés folyamatos legyen, hogy az új érkezők is bármikor bekapcsolódhassanak a programba. Egy-két hónap múlva, ha az alapok megvannak, a friss játékosok elkezdhetnek edzeni a felnőtt csapattal. És amikor a junior korúak száma eléri a kb 30-at, akkor vagy ki kell emelni a felnőtt csapatból néhány jó kommunikációs és pedagógiai készséggel megáldott jó játékost, vagy addig ki kell képezni edzőket erre posztra, és el lehet kezdeni a junior csapat önnálló munkáját (vagy a felnőtt csapat létszámától függően párhuzamos munkát a felnőtt csapattal). Ezáltal a felnőtt csapat is duzzad - hiszen velük edzenek a juniorok - és kialakul az utánpótlás bázis.
Most leírom összegezve azokat az információkat, amiket a Wolves-nál és a Hurricanes-nél tapasztaltam, illetve amik a Vikings-nál és a Dragons-nál történtek sok évvel ezelőtt (az ő történetüket ismerem részletesebben személyes elbeszélések alapján).
Van egy csapatunk ugye. Biztosan vannak benne junior korú játékosok. Az ő szerepük kulcsfontosságú, ugyanis ők fogják adni a leendő junior csapat gerincét. Ezek a játékosok elkezdik hívogatni a barátaikat, ismerőseiket, hogy jöjjenek le edzésre, próbálják ki. A csapat vezetői a junior korú játékosokon keresztül felveszik a kapcsolatot a helyi középiskolákkal, bemutatókat, try-outokat tartanak. Fontos lehet - de nem kizárólag és elengedhetetlenül -, hogy a csapatnak legyen rendelkezésre álló tartalék szerelése (junior méretben), hogy az érdeklődők azonnal ki tudják próbálni a sportot. És az így "megszerzett" játékosokkal egy-két hónapig külön kell edzeni (erre rá kell állítani edzőt, akár csak egy embert), aki az erőnléti, mozgáskoordinációs, technikai és taktikai alapokat lefekteti. Fontos, hogy ez a rookie-képzés folyamatos legyen, hogy az új érkezők is bármikor bekapcsolódhassanak a programba. Egy-két hónap múlva, ha az alapok megvannak, a friss játékosok elkezdhetnek edzeni a felnőtt csapattal. És amikor a junior korúak száma eléri a kb 30-at, akkor vagy ki kell emelni a felnőtt csapatból néhány jó kommunikációs és pedagógiai készséggel megáldott jó játékost, vagy addig ki kell képezni edzőket erre posztra, és el lehet kezdeni a junior csapat önnálló munkáját (vagy a felnőtt csapat létszámától függően párhuzamos munkát a felnőtt csapattal). Ezáltal a felnőtt csapat is duzzad - hiszen velük edzenek a juniorok - és kialakul az utánpótlás bázis.
És innentől kezdve lefelé kell építkezni, de ugyanezzel a szisztémával. A junior csapatban biztos lesz egy-két játékos, akik életkoruknál fogva az alacsonyabb korosztályba is beleférnek még. Ők hívják a barátaikat, iskolai bemutatók, stb... és kialakulhat egy-két éven belül a jugend korosztály (nem tudom, hogy itt nálunk ennek mi a neve, ezért használom az osztrák terminológiát). A jugend korosztályból ugyanezzel a rendszerrel lehet kialakítani a schüler korcsoportos csapatot, majd abból a miniket.
Nem azt mondom, hogy ez az egyetlen járható út. Ausztriában is volt példa arra, hogy amikor egy csapat (gyakorlatilag a semmiből) junior csapatot akart építeni, végigjárta a város összes iskoláját, mindenhol tartottak bemutatókat és egy olyan sikeres try-outot hoztak össze, hogy egyből felállt egy komplett junior csapat. Ez is működhet (itthon erre nem látok sok esélyt). De a fentiekben felvázolt módszer mindenképpen működik. És ha valami működik, másoljuk le nyugodtan, nem kell mindig járatlan utakkal próbálkozni.
Ez hosszú éveken át tartó folyamat, az nem vitás. De ha egy csapat eljut odáig, hogy mind a négy utánpótlás katergoriát masszívan felállítsa (szerintem ez legalább 4-5 év itthon), akkor akár 6-7 évre is bebiztosíthatja magát. Nem mellesleg ez már olyan játékosbázis, ami megfelelő mennyiségű pénzt is bevonz az egyesületbe. Persze kiadás oldala is van a dolognak, edzők képzése, try-outok szervezése, edzőtáborok, pálya, stb, de érdemes erre befektetésként gondolni és ha csak rápillantunk a Vikings vagy a Dragons (vagy itt mondhaték még számos osztrák és más európai példát) fejlődésére, és arra, ahol most tartanak, akkor azt hiszem, aki szereti a focit, annak számára egyértelmű, hogy megéri.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése