Kovács Zsolt - head coach

Már egy ideje érlelődik bennem a gondolat, hogy írnom kéne egy posztot a Hurricanes vezetőedzőjéről. Nem azért, mert a ”főnököm”, nem azért, mert a barátom, hanem azért, mert itthon azt gondolom, football berkekben mindenkinél jobban megérdemli, hogy megemlítsék a nevét. A poszt megírását azért halogattam eddig, mert nem találtam megfelelő apropót. Most azonban megtaláltam az indokot, amiért a bejegyzés aktuálissá válhat. A hétvégén, az Alpin Hammers Schwaz elleni alapszakasz mérkőzésünk volt Zsolt - és ez által a coaching staff - 70. mérkőzése.



Önmagában a 70 mérkőzés is megérne egy különálló posztot, de mivel most nem ez a központi témám, csak gyorsan, röviden kitérek a statisztikákra:
70 mérkőzés, 49 győzelem, 21 vereség (kereken 70%-os győzelmi arány)
Ebből barátságos: 8 mérkőzés, 1 győzelem, 7 vereség
Ebből tétmérkőzés: 62 mérkőzés, 48 győzelem, 14 vereség
Junior mérleg: 48 mérkőzés, 31 győzelem, 17 vereség
Felnőtt mérleg: 22 mérkőzés, 18 győzelem, 4 vereség
Bajnoki címek
- magyar junior 3 (2007, 2008, 2009)
- osztrák junior 1 (2007)
- magyar felnőtt 1 (2011)
- osztrák felnőtt 1 (2011)
Egyéb eredmények
- osztrák junior bronzérem (2008)
- osztrák junior elődöntő (2009)
- magyar felnőtt elődöntő (2006)

Azt gondolom, hogy mind a győzelem-vereség mutatók, mind pedig a bajnoki címek száma magukért beszélnek, további részletezésre nem szorul.

És akkor Zsoltról.
Indul minden azzal, hogy nélküle most nem lenne Magyarországon football. Vagy legalábbis nem ilyen régóta és nem ebben a formájában, ugyanis ő volt az, aki először egy asztalhoz ültette az itthoni footballrajongók kicsiny körét. A Budapest Wolves-nak is egyik alapító tagja.

Emberi oldalát nézve Zsolt azoknak az edzőknek a sorát bővíti, akik nem örvendenek közszeretetnek a sportág berkein belül. Nem is véletlen, tisztában van a saját maga és csapata képességeivel, illetve el tudja helyezni mindezt a magyar (és nemzetközi) környezetben, véleményét - ami ezáltal jórészt kritikusnak és önteltnek hathat - sosem rejti véka alá. A csapata irányítása tekintetében finoman szólva is kissé megalomán (emiatt régebben voltak is kisebb-nagyobb csatáink az edzői stábon belül), vita esetén meg van győződve arról, hogy az ő álláspontja a helyes (meggyőzhető, de nem könnyű feladat) és alapvetően mindennek az ő elképzelései szerint kell működnie. De azt gondolom, hogy ezek a tulajdonságok a legtöbb valamire való vezetőedzőnél elmondhatók.

Én 2006-ban ismerkedtem meg vele, amikor elkezdtem a segédedző segédjeként dolgozni mellette a Wolves junior csapatánál.
Egyből feltűnt, hogy mekkora nagy a football-ismerete. Előtte én nagyon sokat tanultam Péter Csabától, főleg a védelemről, a mentalitásról és arról, ahogy egy csapatrész feladatait, tevékenységét és teljesítményét hogyan kell globális egészként vizsgálni, kezelni. Aztán, amikor elkezdtem Zsolt mellett dolgozni, az ismereteim skálája robbanásszerűen nőttek. Főleg az elmúlt 3-4 évre igaz ez. Zsolt ugyanis hetente legalább egy cikket átküld, hogy olvassam el és sosem mulasztja el aztán megkérdezni, hogy elolvastam-e (amolyan házi feladat ez). És ez csak egy apró töredéke annak, amit ő elolvas és elsajátít (a rengeteg órányi megnézett college meccsről már nem is beszélve). Nem hiszem, hogy lenne még egy edző Magyarországon, aki ennyi időt és energiát fektetne a sportba, ezáltal az amerikai football témában szélesebb és mélyebb ismeretekkel bírna, mint Zsolt. (Itt megemlíteném, hogy nem attól szakértője valaki a sportágnak, mert betéve tudja az NFL 32 csapatának rosterét és történetét.)

Éppen azért, mert elképesztően sokat olvas és tényleg iszonyatos mennyiségű meccset néz, ezért rendszeresen jönnek újabb és újabb ötletei, amiket ki is próbál edzéseken, ha pedig működik, akkor beépíti az általa vezetett csapat rendszerébe - leginkább az offense rendszerbe.
A csapat defense rendszerének tekintetében már régóta teljesen szabad kezet kapok, Zsolt nem mondja meg, hogy mit csináljunk vagy mit ne. Azonban nem lehetne azt állítani, hogy egyáltalán ne lenne ráhatása a védelem rendszerének kialakítására. Ha valami tetszik neki, akkor addig küldözgeti a linkeket azzal kapcsolatos cikkekről, videókról, míg bennem is felmerül az igény arra, hogy kipróbáljuk azt.

És, hogy jól csinálja-e azt amit csinál? Szakmai oldalról elég az eredményeket megnézni, emberi oldalról pedig a tényt, hogy legalább 50 ember (többek között én is) hajlandó bármiben követni az instrukcióit.

Végezetül - csak a vicc kedvéért - álljon itt Kovács Zsolt alig egy hete eleresztett kijelentése: "én vagyok a vezetőedző, nekem nincsenek hibáim".