Az ember azt gondolná, hogy ha a csapatának támadóegysége egy mérkőzés alatt 91 play-t csinál, akkor az elég lehet a győzelemhez. Nos, Rich Rodriguez, az Arizona Wildcats vezetőedzője is ebben bízhatott a múlt előtti hétvégén, de csúnyán csalódnia kellett, ugyanis az Oregon Ducks védelme lenullázta csapatát.
A háttérről annyit kell tudni, hogy Rich Rodriguez úttörőként jelent meg az Arizona egyetemen és bevezette az up tempo no huddle offense-t. Az ilyen típusú offense-ek esetében a nagy play-szám alapkövetelmény (különben az égvilágon semmit sem ér a no huddle), az Arizona offense átlagosan 80 play felett teljesít mérkőzésenként (melyhez átlag 46 pont társul). Csak összehasonlításképpen egy átlag NFL meccsen kb 60-70 play-t játszik egy offense. A különbség barátok közt is minimum 2 drive-nak megfelelő támadás.
Az Oregon Ducks. A college football szerelmeseinek nem hinném, hogy be kell bemutatnom a csapatot. Chip Kelly évek óta kimagasló szintű up tempo no huddle offense-t irányít, ami - talán túlzás nélkül állítható - rettegésben tartja azóta is a FBS védelmeit. Az oregoni offense átlagosan 85 play környékén teljesít és csak nagyon ritkán maradnak 43 pont alatt.
Egészen idáig mind az Oregonnál, mint pedig az Arizonánál az offense-ről szólt minden, az offense vitte a hátán a csapatot, az offense csillogott. Ahogy Joe Penkala, a Bleacher Report college football szakértője fogalmazott, ez előtt a meccs előtt is mindenki azt várta, hogy a két csapat offense-e kivilágítja a kijelzőket, mintha a védelmek betonstoplikat viselnének.
A két csapat offense-e tényleg elképesztően gyors. Kisméretű, de villámgyors. Nos, szombaton a Ducks védelme is bebizonyította, hogy bizony a defense sebessége és tudása is legalább annyira impresszív, mint a támadó alakulaté. De lássuk, mi is ez a védelem.
Alapvetően egy Hybrid 3-4 defense-ről beszélünk. Ez nagyvonalakban azt jelenti, hogy három defensive lineman (vagy legalábbis olyan játékos, aki a line of scrimmage-en három vagy négy pontos állásban helyezkedik el) és négy linebacker alkotja a formációt, ebből az egyik linebacker szinte mindig a line of scrimmage-en áll. Az Oregon Ducks a mérkőzések alatt folyamatosan váltogatni szokta a one-gap és two-gap technikákat. A one-gap technika azt jelenti - szintén nagyvonalakban -, hogy a defensive lineman valamelyik lyukat támadja, míg a two-gap esetén a vele szemben álló offensive linemant.
Nos, az Arizona ellen változtattak ezen a szokásukon és egész mérkőzés alatt two-gapet játszottak. Ehhez az is kellett, hogy mind a három oregoni D-lineman (és a helyettük beugrók is) nagyjából életük formájában játszott. Minden play-ben - és nyilván ez leginkább a futó play-eknél jött ki - a defensive linemanek megtámadták a velük szemben álló offensive linemant (leggyakrabban a centert és a két guardot) és betolták őket kb egy yardra. Amikor már látták, merre megy a play, le tudtak jönni a blokkról és ütköztek a running backkel. Lényegét tekintve a fent leírtak adják a two-gap technika értelmét és lényegét. Megtámadni az offensive linemant, mélyen maradva, kezek a váll magasságában, de egészen belül és lábmunka. Amikor ez megvan, a még nagyobb méretű offensive linemant is be lehet tolni. Főleg, ha emellé olyan sebesség is társul, mint amivel az oregoni defense rendelkezik. A legtöbb esetben az arizonai O-Lineman még fel sem emelte a kezét, amikor a defensive lineman már tolta is hátra. Gyakorlatilag a linebackerekre sokszor nem is volt szükség, a fal megoldotta maga a futás elleni vedekezést.
A Ducks D-Line-ja ezzel kiszedte a Wildcats futásainak komoly százalékát.
A Wildcats offense másik veszélyforrása a hazai end zone-ra a rövid passzos játék volt. A Ducks főként cover 1 man (emberfogás) és cover 3 defense-t játszott, ami ellen a gyors, rövid passzok nagyon hasznosnak bizonyultak. Egyértelmű volt, hogy az oregoni defense-nek reagálnia kell. Kivédendő a rövid passzos játékokat, figyelembe véve a Wildcats tendenciáit, időnként átálltak cover 2 védelemre (ami a rövid passzok ellen tökéletes védekezés). A mérkőzés során három alkalommal is előfordult, hogy az Arizona irányítója mást (rosszat) olvasott, mint a receivere és interceptiont dobott. A védelem cover 2-t játszott, a receiver leolvasta, hogy a deep üres és ment tovább, QB azt hitte, hogy megint feladja a Ducks a rövid zónát és eldobta a labdát. Az interception borítékolva.
Az Arizona Wildcats offense-e kivégezve.
Tulajdonképpen két apró módosítással (csak two-gap defense és cover 2 védekezés) a defense egészen elképesztő eredményre volt képes, a Pac-12 egyik legerősebb támadó gépezetét (az Arizona passzolt yardok tekintetében a FBS 9. legjobb csapata és futásban is a top 40-ben van) tudta kikapcsolni.
A háttérről annyit kell tudni, hogy Rich Rodriguez úttörőként jelent meg az Arizona egyetemen és bevezette az up tempo no huddle offense-t. Az ilyen típusú offense-ek esetében a nagy play-szám alapkövetelmény (különben az égvilágon semmit sem ér a no huddle), az Arizona offense átlagosan 80 play felett teljesít mérkőzésenként (melyhez átlag 46 pont társul). Csak összehasonlításképpen egy átlag NFL meccsen kb 60-70 play-t játszik egy offense. A különbség barátok közt is minimum 2 drive-nak megfelelő támadás.
Az Oregon Ducks. A college football szerelmeseinek nem hinném, hogy be kell bemutatnom a csapatot. Chip Kelly évek óta kimagasló szintű up tempo no huddle offense-t irányít, ami - talán túlzás nélkül állítható - rettegésben tartja azóta is a FBS védelmeit. Az oregoni offense átlagosan 85 play környékén teljesít és csak nagyon ritkán maradnak 43 pont alatt.
Egészen idáig mind az Oregonnál, mint pedig az Arizonánál az offense-ről szólt minden, az offense vitte a hátán a csapatot, az offense csillogott. Ahogy Joe Penkala, a Bleacher Report college football szakértője fogalmazott, ez előtt a meccs előtt is mindenki azt várta, hogy a két csapat offense-e kivilágítja a kijelzőket, mintha a védelmek betonstoplikat viselnének.
A két csapat offense-e tényleg elképesztően gyors. Kisméretű, de villámgyors. Nos, szombaton a Ducks védelme is bebizonyította, hogy bizony a defense sebessége és tudása is legalább annyira impresszív, mint a támadó alakulaté. De lássuk, mi is ez a védelem.
Alapvetően egy Hybrid 3-4 defense-ről beszélünk. Ez nagyvonalakban azt jelenti, hogy három defensive lineman (vagy legalábbis olyan játékos, aki a line of scrimmage-en három vagy négy pontos állásban helyezkedik el) és négy linebacker alkotja a formációt, ebből az egyik linebacker szinte mindig a line of scrimmage-en áll. Az Oregon Ducks a mérkőzések alatt folyamatosan váltogatni szokta a one-gap és two-gap technikákat. A one-gap technika azt jelenti - szintén nagyvonalakban -, hogy a defensive lineman valamelyik lyukat támadja, míg a two-gap esetén a vele szemben álló offensive linemant.
Nos, az Arizona ellen változtattak ezen a szokásukon és egész mérkőzés alatt two-gapet játszottak. Ehhez az is kellett, hogy mind a három oregoni D-lineman (és a helyettük beugrók is) nagyjából életük formájában játszott. Minden play-ben - és nyilván ez leginkább a futó play-eknél jött ki - a defensive linemanek megtámadták a velük szemben álló offensive linemant (leggyakrabban a centert és a két guardot) és betolták őket kb egy yardra. Amikor már látták, merre megy a play, le tudtak jönni a blokkról és ütköztek a running backkel. Lényegét tekintve a fent leírtak adják a two-gap technika értelmét és lényegét. Megtámadni az offensive linemant, mélyen maradva, kezek a váll magasságában, de egészen belül és lábmunka. Amikor ez megvan, a még nagyobb méretű offensive linemant is be lehet tolni. Főleg, ha emellé olyan sebesség is társul, mint amivel az oregoni defense rendelkezik. A legtöbb esetben az arizonai O-Lineman még fel sem emelte a kezét, amikor a defensive lineman már tolta is hátra. Gyakorlatilag a linebackerekre sokszor nem is volt szükség, a fal megoldotta maga a futás elleni vedekezést.
A Ducks D-Line-ja ezzel kiszedte a Wildcats futásainak komoly százalékát.
A Wildcats offense másik veszélyforrása a hazai end zone-ra a rövid passzos játék volt. A Ducks főként cover 1 man (emberfogás) és cover 3 defense-t játszott, ami ellen a gyors, rövid passzok nagyon hasznosnak bizonyultak. Egyértelmű volt, hogy az oregoni defense-nek reagálnia kell. Kivédendő a rövid passzos játékokat, figyelembe véve a Wildcats tendenciáit, időnként átálltak cover 2 védelemre (ami a rövid passzok ellen tökéletes védekezés). A mérkőzés során három alkalommal is előfordult, hogy az Arizona irányítója mást (rosszat) olvasott, mint a receivere és interceptiont dobott. A védelem cover 2-t játszott, a receiver leolvasta, hogy a deep üres és ment tovább, QB azt hitte, hogy megint feladja a Ducks a rövid zónát és eldobta a labdát. Az interception borítékolva.
Az Arizona Wildcats offense-e kivégezve.
Tulajdonképpen két apró módosítással (csak two-gap defense és cover 2 védekezés) a defense egészen elképesztő eredményre volt képes, a Pac-12 egyik legerősebb támadó gépezetét (az Arizona passzolt yardok tekintetében a FBS 9. legjobb csapata és futásban is a top 40-ben van) tudta kikapcsolni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése