Az amerikai football alapjai - 7

Mire figyeljünk, amikor egy play-t látunk?

Amikor már nem csak a sport látványáért, a mérkőzés hangulatáért, a hatalmas ütközésekért és a nagy play-ekért nézünk meg egy mérkőzést, hanem szeretnénk kicsit mélyebben megérteni az amerikai football lényegét, hogy mikor, mi és miért történik a pályán, amikor próbáljuk megérteni vagy legalábbis értelmezni egy csapat játékstílusát, rendszerét, egyszóval, amikor próbálunk mélyebbre ásni, akkor találkozunk a játék igazi szépségével.
Egy kedves kommentelő vetette fel Az amerikai football alapjai sorozatom kapcsán, hogy jó-jó, az alapokat néhány meccs megnézése után már érteni lehet, de hogyan lehet mélyebben belelátni a mérkőzés felszíne alá.
Az alábbiakban megpróbálom felvázolni, hogy milyen szempontok alapján elemezhetünk egy play-t, mire figyeljünk, ha egy adott játékot meg akarunk érteni.

Game time, állás
Minden playcall (azaz play-hívás) tekintetében alapvető fontosságú, hogy a mérkőzés kronológiailag hol tart. Azaz mennyi idő van még hátra. Emellett az eredmény is elhanyagolhatatlanul fontos tényező. Gondoljunk csak bele, csapatunk vezet mondjuk 10 ponttal és már csak 3 perc van hátra a mérkőzésből. Nyilvánvaló, hogy nem kell feltétlenül hatalmas - ezáltal mindig kicsit kockázatos - passz play-ekkel támadni, elég, ha biztonságosan haladunk előre, first downokat szerezve pörgetjük az órát. (Persze vannak olyan edzők - ezáltal csapatok - akik szeretnek minél több pontot szerezni, ők ilyenkor is rohamoznak.) Defense oldalon is jelentős a hátralévő idő és állás. Például hátrány esetén aggresszívabb védekezést kell bemutatni (főleg, ha mindenképpen labdát kellene szerezni), vagy például néhány másodperccel a mérkőzés lefújása előtt egészen mélyen a saját end zone-hoz visszahúzódva kell védekezni, ha az ellenféltől hosszú passz várható.

Field position
A field position azt írja le, hogy éppen hol tartunk a pályán. Talán különösebb magyarázatra ez nem szorul, ha például 2 yardra van az offense-ünk az ellenfél goal line-jától, akkor értelemszerűen nem fogunk egy hosszú passzos play-t behívni. Ugyanígy a túloldalon, a védelem sem fog egy deep coverage (amikor távoli hátsó zónákat védik a játékosok) play-t játszani.

Down and distance
A down ugyebár azt mutatja meg, hogy hanyadik kísérlet, a distance pedig, hogy mekkora távolságra van a labda a first downtól (vagy a gólvonaltól). Például harmadik és négy azt jelenti, hogy a harmadik kísérlet következik és négy yardot kell még megtenni a first downig. Lényegét tekintve a legtöbb game plan (a koordinátorok mérkőzésre összeállított stratégiai tervezete) a down and distance által meghatározott szituációkon alapul. Azaz, mit hívjunk, ha például második kísérlet következik és még több, mint 7 yardot kell megtenni.

És akkor most lássuk, milyen elemekből épül fel az offense egy play-e!
Első lépésként a formációt kell megismernünk. Persze ez is több részből tevődik össze.
Van először is az offensive line (a támadó fal). Főszabály szerint áll a center, két oldalán a két offensive guard, az ő két külső válluk mellett pedig az offensive tackle. Vannak olyan elvetemült támadó fal formációk (például az unbalanced line), ahogy eltérnek ettől a felállástól, de azt mondhatjuk, hogy az esetek 99%-ában ez a helyzet.
A fal mellett helyezkednek el a receiverek (elkapók). Azt, hogy mennyi elkapó és milyen elosztásban található a pályán, a line-up formáció adja meg. A line-up formáció egyébként magában foglalja a tight endet is. A line-up formáció nagyon sok verzióban előfordulhat, 3 tight endes zárt formációtól kezdve az öt elkapós spread formációig. Állhat egy oldalon három receiver is, de lehet üres is az oldal (azaz nincs ott egy receiver sem). A line-up formáció meghatározásánál két főszabályt kell követni: 1. A line of scrimmage-en mindenképpen hét játékosnak kell állnia (ez ugyebár azt jelenti, hogy az öt falember mellett még 2-nek), 2. A line of scrimmage-en álló játékosok közül csak a legszélső kaphat el labdát (ezért van az, hogy mondjuk a tight end oldalán a receiver nem áll fent a line of scrimmage-en, hanem hátrébb 1-2 yarddal helyezkedik el).
Az offense mindazon többi tagja, aki nem falember és nem a line-up formáció része, az alkotja a backfield formációt. Tehát a backfield lényegében az irányító és a running back(ek). A backfield formáció is elég sokféle lehet. Az irányító állhat under center (azaz közvetlenül a center mögött) vagy shotgunban (ekkor 5-7 yarddal a center mögött áll). A leggyakoribb backfield formációk: "I" Formation: ekkor az irányító under center helyezkedik el, mögötte áll a fullback, majd hátrébb a running back, ők hárman egy vonalban. Singleback Formation: az irányító under center, és mögötte 6-7 yarddal a running back. Shotgun Singleback: Mint említettem, az irányító 5-7 yarddal a center mögött áll és mellette valamelyik oldalon egy running back.
Ha fentieket megfigyeltük, azzal le tudjuk írni, hogy milyen formációból indította el a play-t az offense.
Miután ismerjük a formációt, megnézhetjük, mi is maga a play. Előre bocsátom, hogy mivel a football alapjairól írok, megpróbálok nem túl mélyen belemenni a történetbe.
Talán komolyabb részletezésre nem szorul, ha kijelentem, az offense play-eit két nagy csoportra oszthatjuk, vannak a futó play-ek és vannak a passz play-ek.
Kezdjük a futó play-ekkel (és az egyszerűség kedvéért maradjunk annyiban, hogy a running back fut). Egy futó play úgy néz ki, hogy a snapet követően az irányító valamilyen módon átadja a labdát a running backnek (ezt nevezik handoffnak és van többféle módja is), az offensive line előrefelé blokkolva nyit utat (a futásblokkolásnak is számos fajtája létezik, amibe itt most nem mennék bele), a running back pedig fut. A futó play-ek túlnyomó többségében a receiverek feladata az, hogy blokkoljon (általában a defensive backeket vagy a szélső linebackereket). Futásoknál alapvetően megkülönböztetünk középső (inside tackle) futásokat és szélső (outside tackle) futásokat. A handoff, a blokkolási séma és egyáltalán a futás iránya határozza meg a futás típusát (és ezáltal elnevezését is).
A passz play-ek két fő meghatározó dologról beszélhetünk, az egyik az irányító mozgása, a másik a receiverek futott útvonalai (route-ok). Az irányító egy pass play-nél főleg drop back mozgást vagy rollout mozgást hajt végre. Drop backnek nevezzük, amikor az irányító a snap után hátrál. A drop back főszabályként lehet egy, három vagy öt lépéses. A drop back hossza nagyban befolyásolja a play sebességét, illetve a receiverek route-jait is (egy egy lépéses drop backből az irányító nem fog tudni hosszút passzolni, mert egészen egyszerűen annyi idő alatt nem ér oda az elkapója). Rolloutról akkor beszélünk, amikor az irányító a snap után oldalra kifut a zsebből és onnan passzol. Említettem, hogy az offensive line egy zsebet képez. Fontos, hogy ez a zseb a line of scrimmage mögött található, ugyanis a fal egy passz play esetén nem mehet előre egy-két lépésnél többet. A receiverek számtalan route-ot futhatnak, és ezeket tetszés szerint kombinálhatja a koordinátor, amikor összeállítja a play-t. A receiver route-ok kombinációja adja egyébként a play elnevezését. Egy passz play esetén a receiver legfontosabb feladata, hogy az előre kijelölt útvonalát a lehető legpontosabban és leggyorsabban fussa meg. Abban az esetben pedig, ha megfutotta az útvonalát és még nem érkezett passz, feladata, hogy tisztára játsza magát, kimozogjon a coverage-ból (a defense játékostól minél jobban eltávolodjon). Még megjegyezném, hogy a running backek egy passz paly-nél sokszor blokkolnak, de ugyanúgy futhatnak route-ot is.
Vannak olyan offense play-ek is, amik kicsit a passz játék és a futás keverékei, célja ezeknek a defense megtévesztése. Ilyen például a play action fake, amikor az irányító és a running back úgy csinál, mintha futnának, de aztán egy passz paly következik. Ennek ellentéte a draw futás, amikor az offensive line úgy blokkol először, mintha passz play lenne, majd a running back kis késéssel labdát kap és fut. És kis túlzással mondhatjuk, hogy az összes lehetőség kombinációja az option play, amikor az irányító a play közben dönti el, hogy mi is történjen (leadja a labdát a running backnek vagy saját maga fusson vele vagy passzoljon).

Hogy néz ki mindez a defense szemszögéből?
Itt is egy formációból indulunk ki. A formációt gyakorlatilag a defensive linemanek, a linebackerek és a defensive backek aránya adja meg. Nagyon egyszerű, ha egy olyan formációt hallunk, hogy 3-4, az azt jelenti, hogy 3 defensive lineman és 4 linebacker (értelemszerűen tehát 4 defensive back található a felállásban). Azaz a formáció megnevezésénél az első szám a falemberek számát, a második pedig a linebackerekét jelöli. Megjegyzendő, hogy a mai footballban - és ez természetesen a profi ligára is igaz - egyre elterjedtebb a "psycho front" védelem, ami lényegében annyit jelent, hogy linebackerek is lemennek fal állásba és falemberek is hátrahúzódhatnak, mint linebackerek, így néha kifejezetten nehéz megállapítani a pontos formációt.
A formáció után érdemes megfigyelni a coverage-ot, azaz azt, hogy a defense egy pass play-nél hogyan védekezik. A coverage meghatározásánál két fő szempontot kell figyelembe vennünk. Az egyik, hogy a deep zone-t (mély zónát - védekezéstő függően a labda vonalától 10-15 yardra kezdődik és a pálya végéig tart) mennyien védik, azaz egy passz play során mennyi játékos - főszabályként defensive back - húzódik hátra. Amikor például azt halljuk, hogy egy cover 2 védelem, akkor ez azt jelenti, hogy a deep zone-t 2 játékos védi. A coverage-nál a másik meghatározó szempont az, hogy a többi játékos embert fog (man coverage - szorosan követi a neki kosztott offense játékost) vagy zónát védekezik (zone coverage - amikor egy előre meghatározott területen mozogva védekezik). Ezáltal egy cover 2 man coverage azt jelenti, hogy a deep zone-t két játékos védi, a többiek embert fognak. Vagy például egy cover 3 zone esetében a mély területet három játékos védi, a maradék pedig elől elosztja a területet.
Ami még nagyon szépen megfigyelhető egy defensive play során, az a stuntok. Stuntnak nevezünk minden extra feladatot, amit a defensive játékos egy play-ben csinál. Ide tartoznak például a fal húzások (slant - amikor az egész defense line valamelyik irányba elmozog), vagy a blitz-ek (amikor a linebacker vagy defensive back a coverage-ot elhagyva támadja az offense fal mögötti területet, azaz a backfieldet). Ezeken kívül még számos stunt létezik, de mindenre itt kitérni nem tartom fontosnak.

A fentiekben leírtam, mikre figyeljünk, ha részletesebb képet akarunk kapni egy csapat játékáról. Akár trendeket, tendenciákat is megfigyelhetünk, ami az egész mérkőzés menetéről egy átfogóbb képet nyújthat. Ahhoz azonban, hogy egy amerikai szakkommentátor szintjére eljusson valaki, aki például egy play előtt be tudja karikázni nekünk, hogy melyik játékosra figyeljünk, mert nagy valószínűség szerint ő fog labdát kapni, nagyon hosszú idő, rengeteg mérkőzést kell látni, és nem csak látni, hanem elemezni is.
De mindent el kell kezdeni valahol.


Az amerikai football alapjai sorozat eddig megjelent részei:
Az amerikai football alapjai 1 - A játék
Az amerikai football alapjai 2 - Egy mérkőzés
Az amerikai football alapjai 3 - A csapatrészek, a játékosok - 1. rész
Az amerikai football alapjai 4 - A csapatrészek, a játékosok - 2. rész
Az amerikai football alapjai 5 - A csapatrészek, a játékosok - 3. rész
Az amerikai football alapjai 6 - Gyakori kifejezések