2011. június 5., vasárnap

Az első vereség idén


Lehet, hogy mostanában túl sokat twitterezem, de nincs kedvem megint hosszabb beszámolót írni, inkább rövidre fogom. Persze azért megpróbálom átlépni a 140 karaktert. (Egyébként lehet, hogy csak nagyon fáradt vagyok, ezért nincs kedvem sokat írni.) És természetesen aztán csak sikerül egy hosszabb összefoglalót írnom.

Szóval a Hurricanes, utolsó alapszakasz mérkőzését Zágrábban vívta meg a Zagreb Patriots ellen. Először is az út nagyon hosszú volt. Másodszor pedig úgy utaztunk oda, hogy pontosan ismertük a forgatókönyvet, hogy mikor, milyen eredmény esetében mi történik. Tudtuk, hogy csak akkor bukjuk el a csoport első helyét, ha a Patriots legalább 22 ponttal megver minket. A 42-21-es itthoni győzelmünk után erre nem volt nagy esély. Talán ezért is a srácok kicsit motiválatlanul léptek pályára. És minden bizonnyal a hosszú utazás is valamennyire a teljesítmény rovására ment.
Defense szempontból annyit lehet mondani, hogy Derron Thomas játszott. Sérülése miatt gyakorlatilag csak azért, mert Zágrábba látogattak a szülei, és meg akarták nézni, hogy csemetéjük mit művel. (Csak zárójelben: Thomas havonta 500 euró fizetésért, lakásért és 200 euró költségtérítésére van Zágrábban.) És nem is csalódott apuka-anyuka. Derron előtt le a kalappal, tényleg egyértelmű bokasérülése ellenére nagyon nehezen lehetett tartani, és futásaival jól felépítette a passzjátékot. Az első félidőben - miután a futásokat azért rendre sikerült megölni - két hosszú passzolt TD-t is kaptunk, egyik alkalommal a free safety rossz helyezkedése miatt, másodszor pedig a cornerback zónája levédekezése helyett fellépett Thomasra és így nem tudta utolérni a mély passzt kapó receivert. De a fal és a linebackerek nagyon szépen dolgoztak. Ha Thomas el is ért egy-egy first downt, rendre megfogtuk a drive-okat a fent említett kettő kivételével. A falból Titz Dániel és Kovács Bence teljesítményét mindenképpen érdemes kiemelni. A linebackerek közül nehéz lenne bárkit is kiemelni, mert mindannyian szépen odatették magukat. Talán annyit mondhatunk el, hogy Sipiczki Ádám amilyen rosszul játszott az első meccsen a horvát csapat ellen, annyira jól játszott most.
Szóval a defense kapott két touchdownt az első félidőben. Az ő teljesítményükkel - és ezzel az eredménnyel - nem is volt baj. A baj ott kezdődött, hogy az offense nem tette hozzá azt, amit eddig megszoktunk tőlük. Azt hiszem, főleg az offense line-ra lehet panasz, Danku Dávid nagyon nehezen tudott futni. De a passzjáték sem igen ment, a receiverek (tisztelet a kivételnek), a mai napon nem soket segített Bencsics Márk irányítónak. Olyan játékos is volt az offense-ben, akinek a hozzáállása (és ezáltal nyilván a teljesítménye is - egy-egy momentum kivételével) számomra teljesen elfogadhatatlan volt. Nevesíteni nem akarom az illetőket, mert nem az én tisztem, de ezen sokat kell majd dolgozni még. A pályán is egymással veszekedtek a srácok a playek után, nem volt meg az összhang, idegesek voltak. Kovács Zsolt vezetőedző szerint ennek az lehetett az oka, hogy nem szoktak hozzá, hogy nem megy a játék. És ennek pedig az lett az eredménye, hogy nem tudott az offense pontot szerezni.
Ráadásul a játékosok feszültségét az is növelte, hogy a játékvezetés az első félidőben gyalázatos volt. És nem csak, hogy rossz, hanem még felettébb egyoldalú is. Az offense line - főleg holding miatt - rengeteg büntetést kapott, míg a túloldalon ezekért és ennél súlyosabb szabálytalanságokért is zsebben maradt a zászló. A legszembetűnőbb eset az volt, hogy puntolnunk kellett, a pattogó labda rápattant a zágrábi játékos lábára, majd a játékszert végül Elek Ádám megfogta. A Zagreb jöhetett, annak ellenére, hogy egy élővé vált labdát szereztünk meg. Reklamáltunk, de nem hogy a döntést nem gondolták át, de még egy 15 yardos sideline büntetést is kaptunk, Zagyva Balázst pedig azonnal ki is állították. Ha valamit megkérdeztünk, hogy ugyan miért így vagy úgy döntöttek, a sideline-on álló egyébként rendkívül szimpatikus sporttársnak mindenre az volt a válasza, hogy ezt nem neki kell néznie, ezt nem látta. Azt nem állítom, hogy a 14-0-ás Patriots vezetés a játékvezetésnek köszönhető, mert nem lenne igaz, de hatalmas mértékben befolyásolták a mérkőzés alakulását.
A félidőben aztán felráztuk a srácokat, az offense is összeszedte magát és egy szép drive végén meg is sikerült szerezni az első pontokat. Sajnos a Patriots Derron Thomas hosszú futásával tovább növelte előnyét, azonban az extra pontot kihagyták, így 20-7-es vezetésnél jöttünk ismét mi. Bencsics Márk és Danku Dávid is futott TD-t, így nem sokkal a mérkőzés vége előtt egy sikeres extra ponttal megszerezhettük volna a vezetést. Volna, azaz nem sikerült, Igari Szűcs Tamás rossz snapje miatt kimaradt az extra, így 20-20-as döntetlennel ért véget a rendes játékidő. Itt ki kell emelni, hogy az egész második félidőben a defense nagyon szépen tartotta a horvát offense-t. És azt is ki kell emelni, hogy mintha az öltözőből egy másik játékvezetői gárda lépett volna ki, magabiztosan és jól ítéltek, nem dobáltak minden hülyeségre zászlót.
Jött a hosszabbítás. Mi kezdtünk, azonban három kísérletből nem tudott haladni az offense, így negyedikre field goallal próbálkoztunk. A rúgást Elek Ádám végezte el, azonban nagyon laposra sikerült, így kimaradt a mezőnygól. Támadott a Patriots és Derron Thomas erőteljes futásai ellen már nem volt gyógyszer. TD-t szereztek és ezzel a győzelmet is.
Említést érdemel egyébként mindenképpen az is, hogy a special teamek remek munkát végeztek az egész meccsen, leszámítva a kihagyott extrát és mezőnygólt. És nem szabad elmenni amellett a tény mellett sem, hogy a csapat 14 pontos gödörből állt fel.
Mivel kis különbséggel vertek meg minket, ezért csoportelsőként, 3-1-es alapszakasz mérleggel mi jutottunk az Iron Bowl elődöntőjébe. Ellenfelünk az a Carinthian Black Lions 2 lesz, akik szintén ma győzték le a Graz Giants második csapatát megszerezve ezzel a csoportelsőséget a D jelű konferenciában 5-1-es mérleggel. Tekintettel arra, hogy a Black Lions meccseinek nagyobb százalékát nyerte meg, ezért ők rendezhetik meg az elődöntőt, mi pedig utazhatunk hozzájuk két hét múlva Klagenfurtba.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése