A régió talán legrangosabb tavaszi tornáján, a lengyelországi Wroclawban megrendezésre kerülő Silesia Cupon tavaly részt vett a Budapest Blackberries lánycsapata. A 'Berries idén is regisztrált a megmérettetésre, azonban most már melléjük csapódott a Budapest Blax is. Így a zsinórban hatodik alkalommal megrendezésre kerülő sziléziai tornán a férfi és női fronton egyaránt képviseltette magát a magyarországi lacrosse.
 |
| A wrocławi magyar különítmény |
Arra gondoltam, hogy a kupát és az ott szerzett tapasztalatokat legjobban úgy tudom összefoglalni, hogy a résztvevők szemüvegén keresztül mutatom be az eseményt.
Francesco's Sports: Milyennek értékeled a kupa szervezettségének szintjét az előkészítés folyamatától kezdve a lebonyolításig?
Smuta Regina: A kupa szervezése már jó pár hónappal a megrendezés előtt megkezdődött, így véleményem szerint minden csapatnak volt elég ideje és ereje felkészülni a megmérettetésre. A lengyel szervezők több szálon is tartották velünk a kapcsolatot, segítve ezzel a kupa körüli teendők lebonyolítását (szállás, utazás, regisztráció, egyéb információk). Mind a helyszín, mind pedig a jelen lévő személyzet rendkívül segítőkész és kedves volt. Az információs és shopping pontok is rendben működtek, csakúgy, mint az elsősegély sátor, ahol minden sérültről azonnal gondoskodtak.
FS: Voltak olyan tapasztalatok, melyeket az itthoni szervezésű rendezvényeknél (New Year’s Cup, Európabajnokság) is kamatoztatni tudtok majd?
SR: Természetesen minden téren fontos a megfelelő felkészültség, amely nagymértékben hozzájárul egy olyan volumenű torna megrendezéséhez, mint például az említett New Year’s Cup vagy esetleg a 2016-ban itthon megrendezésre kerülő Európa-bajnokság. Az idő tényező, az emberi erőforrások, a fáradtságos munka és a precizitás adják a leghangsúlyosabb pontot a szervezés alatt. A Silesia Cup tökéletesen megvalósította ennek minden pontját, így jó példával járult hozzá az esetleges hazai rendezvények továbbfejlesztéséhez.
FS: Milyennek ítélted meg a kupán résztvevő csapatokat? Gondolok itt egyúttal a játéktudásra, a sportszerűségre és a közösségi szellemre is.
SR: A torna mind a női, mind pedig a férfi vonalon igen erős mezőnnyel indult. A férfi csapatoknál alig akadt olyan csoport, amelyet ne neveztek volna „halál-csoportnak”, és a női ágon is szintén tehetséges és eredményes csapatok szerepeltek. A sportszerűség határát nehéz megítélni, már csak a férfi és női szabályeltéréseket is figyelembe véve, annyit azonban leszűrhettünk, hogy a női mezőnyben gyakran akadtak értelmetlen durvaságok és olyan jelenetek, amelyek nem igazán passzoltak a szabálykönyvhöz. Ezt lehet fogni mentalitásbeli és egyéb különbségekre, mindazonáltal úgy hiszem, hogy több volt a szabálytalanság és a furcsa bírói döntés, mint annak lennie kellett volna. A férfi csapatokat tekintve nem hallottam vissza elégedetlenkedő véleményt ezzel kapcsolatban. A közösségi szellem nagyon meghatározó erő volt minden csapatnál, de leginkább a saját játékosainkat tudnám kiemelni, mint a torna „legjobb-torkú” szurkolóit.
FS: Mennyire sikerült sérülésmentesen letudni a kupát?
SR: A sérüléseket tekintve sajnos el kell mondanunk, hogy több esett belőle, mint amire számítottunk. Ez egyaránt vonatkozik a Blackberries és a Blax játékosaira is. Sokszor fordult elő, hogy csak segítséggel tudták elhagyni a résztvevők a pályát, de mint azt említettem, a torna profiságát mutatja a mentősök azonnali készenlétben állása. (Ezt sajnos első kézből tapasztaltam meg.) Volt dolgunk láb- és bokaproblémákkal, a lányoknál sok volt a szabálytalan fejütés, de akadt példa a nyakütésre és kisebb agyrázkódásra is.
FS: Jól érezted magad a Silesia Cupon?
SR: Elmondhatom, hogy habár tavaly nem tudtam jelen lenni a tornán, és ez volt az első kupám Lengyelországban, mind az emberi mind a környezeti tényezőkkel teljes mértékben meg voltam elégedve. Jó lehetőség volt arra, hogy együtt lehessen a női és férfi csapat, amely növelte a csapatkohéziót és egyúttal egy olyan szórakoztató élményt nyújtott, ami szerintem mindenki számára meghatározó volt. Egy igazi jó emlék.
FS: Elégedett vagy a csapataink teljesítményével?
SR: Azt kell, hogy mondjam, hogy igen, hiszen mindenki tette, ami csak tőle telt. Ez néha már az emberi határainkat súrolta. Kissé bosszantó volt persze, hogy sokszor csak egy hajszálon, vagy éppen egy kétes jellegű bírói döntésen múlott a jobb eredmény. Ennek ellenére mind a Blax, mind pedig a Blackberries 2-2 győztes meccsel térhetett haza. Ehhez hozzátartozik, hogy a Blackberries eddigi legnagyobb gólarányú győzelmeit aratta.
FS: Kit emelnél ki a Berries-ből és kit a Blax-ből, mint legjobb játékos?
SR: Úgy gondolom, hogy egy csapat sportot nem egy vagy két ember visz, hanem a közösség, ami nem létezhet csak pár emberre lebontva. Mindenkinek megvan a maga szerepe a játékban, és ha azt jól végzi, akkor hozzásegíti a csapatát a jobb eredmény és a siker eléréséhez. Mindenki büszke mindenkire, és mindenki elismeri azt, amit a másik hozzátett a meccshez. Csak így létezhet egy igazi csapat.
FS: Néhány mondatban összefoglalnád az élményeidet?
SR: Összességében elmondhatom, hogy nagyon jó élményként marad meg számomra a kupa, ahol mindenki jól érezte magát és segített abban, hogy felelősséget vállaljunk a csapatért és egymásért. Jövőre is szívesen részt vennénk a tornán, és azt hiszem, ezzel minden résztvevő egyetért.
Smuta Regina: A kupa szervezése már jó pár hónappal a megrendezés előtt megkezdődött, így véleményem szerint minden csapatnak volt elég ideje és ereje felkészülni a megmérettetésre. A lengyel szervezők több szálon is tartották velünk a kapcsolatot, segítve ezzel a kupa körüli teendők lebonyolítását (szállás, utazás, regisztráció, egyéb információk). Mind a helyszín, mind pedig a jelen lévő személyzet rendkívül segítőkész és kedves volt. Az információs és shopping pontok is rendben működtek, csakúgy, mint az elsősegély sátor, ahol minden sérültről azonnal gondoskodtak.
FS: Voltak olyan tapasztalatok, melyeket az itthoni szervezésű rendezvényeknél (New Year’s Cup, Európabajnokság) is kamatoztatni tudtok majd?
SR: Természetesen minden téren fontos a megfelelő felkészültség, amely nagymértékben hozzájárul egy olyan volumenű torna megrendezéséhez, mint például az említett New Year’s Cup vagy esetleg a 2016-ban itthon megrendezésre kerülő Európa-bajnokság. Az idő tényező, az emberi erőforrások, a fáradtságos munka és a precizitás adják a leghangsúlyosabb pontot a szervezés alatt. A Silesia Cup tökéletesen megvalósította ennek minden pontját, így jó példával járult hozzá az esetleges hazai rendezvények továbbfejlesztéséhez.
FS: Milyennek ítélted meg a kupán résztvevő csapatokat? Gondolok itt egyúttal a játéktudásra, a sportszerűségre és a közösségi szellemre is.
SR: A torna mind a női, mind pedig a férfi vonalon igen erős mezőnnyel indult. A férfi csapatoknál alig akadt olyan csoport, amelyet ne neveztek volna „halál-csoportnak”, és a női ágon is szintén tehetséges és eredményes csapatok szerepeltek. A sportszerűség határát nehéz megítélni, már csak a férfi és női szabályeltéréseket is figyelembe véve, annyit azonban leszűrhettünk, hogy a női mezőnyben gyakran akadtak értelmetlen durvaságok és olyan jelenetek, amelyek nem igazán passzoltak a szabálykönyvhöz. Ezt lehet fogni mentalitásbeli és egyéb különbségekre, mindazonáltal úgy hiszem, hogy több volt a szabálytalanság és a furcsa bírói döntés, mint annak lennie kellett volna. A férfi csapatokat tekintve nem hallottam vissza elégedetlenkedő véleményt ezzel kapcsolatban. A közösségi szellem nagyon meghatározó erő volt minden csapatnál, de leginkább a saját játékosainkat tudnám kiemelni, mint a torna „legjobb-torkú” szurkolóit.
FS: Mennyire sikerült sérülésmentesen letudni a kupát?
SR: A sérüléseket tekintve sajnos el kell mondanunk, hogy több esett belőle, mint amire számítottunk. Ez egyaránt vonatkozik a Blackberries és a Blax játékosaira is. Sokszor fordult elő, hogy csak segítséggel tudták elhagyni a résztvevők a pályát, de mint azt említettem, a torna profiságát mutatja a mentősök azonnali készenlétben állása. (Ezt sajnos első kézből tapasztaltam meg.) Volt dolgunk láb- és bokaproblémákkal, a lányoknál sok volt a szabálytalan fejütés, de akadt példa a nyakütésre és kisebb agyrázkódásra is.
FS: Jól érezted magad a Silesia Cupon?
SR: Elmondhatom, hogy habár tavaly nem tudtam jelen lenni a tornán, és ez volt az első kupám Lengyelországban, mind az emberi mind a környezeti tényezőkkel teljes mértékben meg voltam elégedve. Jó lehetőség volt arra, hogy együtt lehessen a női és férfi csapat, amely növelte a csapatkohéziót és egyúttal egy olyan szórakoztató élményt nyújtott, ami szerintem mindenki számára meghatározó volt. Egy igazi jó emlék.
FS: Elégedett vagy a csapataink teljesítményével?
SR: Azt kell, hogy mondjam, hogy igen, hiszen mindenki tette, ami csak tőle telt. Ez néha már az emberi határainkat súrolta. Kissé bosszantó volt persze, hogy sokszor csak egy hajszálon, vagy éppen egy kétes jellegű bírói döntésen múlott a jobb eredmény. Ennek ellenére mind a Blax, mind pedig a Blackberries 2-2 győztes meccsel térhetett haza. Ehhez hozzátartozik, hogy a Blackberries eddigi legnagyobb gólarányú győzelmeit aratta.
FS: Kit emelnél ki a Berries-ből és kit a Blax-ből, mint legjobb játékos?
SR: Úgy gondolom, hogy egy csapat sportot nem egy vagy két ember visz, hanem a közösség, ami nem létezhet csak pár emberre lebontva. Mindenkinek megvan a maga szerepe a játékban, és ha azt jól végzi, akkor hozzásegíti a csapatát a jobb eredmény és a siker eléréséhez. Mindenki büszke mindenkire, és mindenki elismeri azt, amit a másik hozzátett a meccshez. Csak így létezhet egy igazi csapat.
FS: Néhány mondatban összefoglalnád az élményeidet?
SR: Összességében elmondhatom, hogy nagyon jó élményként marad meg számomra a kupa, ahol mindenki jól érezte magát és segített abban, hogy felelősséget vállaljunk a csapatért és egymásért. Jövőre is szívesen részt vennénk a tornán, és azt hiszem, ezzel minden résztvevő egyetért.
A női mezőnyben 6 csapat indult el. A Budapest Blackberries mellett három lengyel (Kosynierki Wrocław, Korsarki Trójmiasto és Kraków Queens), egy lett (SLK Riga) és a LadyJags harcolt a legjobb pozíció eléréséért a négy fordulós alapszakaszban.
A magyar csapatot játékos-edzőként Lengyelországban debütáló Kulcsár Hajnalka vezette, vele is beszélgettem az élményeiről.
Francesco's Sports: Úgy tudom, hogy most debütáltál edzőként. Hogy érezted Magad a Silesia Cupon?
Kulcsár Hajnalka: Igen, február óta edzem a lányokat.
Kulcsár Hajnalka: Igen, február óta edzem a lányokat.
Izgultam, talán egy kicsit féltem is, ez volt az első alkalom, hogy nem csak úgy lépek pályára mint játékos, hanem mint csapatkapitány és edző. Ilyenkor sokkal több mindenre kell figyelni, a játékosaimra, a csapatösszhangra, és természetesen a saját viselkedésemre is. Szerencsére az idegességemet hamar felváltotta a büszkeség, hiszen szépen és összeszedetten játszottak a lányaim, így én is teljesen a játékra tudtam koncentrálni.
FS: Milyen tapasztalatokkal lettél gazdagabb?
KH: Sosem lehet semmit előre tökéletesen megtervezni.
FS: Milyen a lányokkal dolgozni?
KH: Hol könnyű, hol nehéz.
Könnyű, mert támogatnak, és tanácsokkal látnak el, hogy min kéne változtatnom ahhoz, hogy jobbak legyünk. Szerelmesek a lacrosse-ba, a csapatba, ebből adódóan mindig
100%-ot nyújtanak a pályán, és képesek egymást motiválni, ezen a kupán is ezt tapasztaltam (ez nagy öröm volt számomra).
Nehéz, mert mindenki más és más személyiség, ezért egyes kérdésekben nehezen hozunk döntéseket. Viszont ezek a kisebb konfliktusok és nehézségek is kellenek ahhoz, hogy egy még összetartóbb csapat legyünk.
Viszont egy ilyen megmérettetés után, mint a Silesia Cup, csak annyit tudnék mondani, hogy hálás feladat a lányokkal együtt dolgozni.
FS: Hogyan értékeled a saját magad és a Berries teljesítményét?
KH: Nem szeretnék egyéni teljesítményeket kiemelni, így a sajátomat se, együtt mentünk fel a pályára. Mint csapat remek teljesítményt nyújtottunk és szép eredményeket
értünk el. Véleményem szerint sportszerűen szívünket, lelkünket beleadva játszottunk; minden játékosom büszke lehet a közös munkára és saját magára is.
Hajni ezután még hozzátette: "Szeretném megköszönni mindenkinek a belefektetett energiát és időt. Remélem, hogy jövőben is ilyen nagyszerű eredményeket fogunk elérni közösen."
Budapest Blackberries vs Kraków Queens 14:0
Budapest Blackberries vs Kraków Queens 16:2
Budapest Blackberries vs Korsarki Trójmiasto 3:4
Budapest Blackberries vs Kosynierki Wrocław 6:11
Kérdéseimre válaszolva Csesztanovits Anna, a Budapest Blax alelnöke és a magyarországi női lacrosse első számú embere elmondta, hogy a kedvező időjárás mellett azt is különleges élményként élte meg, hogy a fiúk és a lányok együtt vettek részt a Silesia Cupon. Pozitívumként élte meg, hogy egy másik játékstílussal találkozhattak a pályán és azt is, hogy az erőviszonyok tekintetében kiegyenlített volt a Blackberries csoportja. Elmondta, hogy nem érezte tökéletesnek a szervezést, néhány kisebb ponton felkészületlenséget tapasztalt (például a pontjelző táblák hiányát említette) és hiányolta a nézőket.
A kupán újoncként debütáló Köcsky Boglárka nagyon jó kalandként és remek élményként élte meg a Silesia Cupot, többek között azért is, mert életében először most játszott mérkőzésszituációban csapatsportot. Ráadásul egy gólpasszt is adott, így csapata remek teljesítménye mellett önmaga miatt is örülhetett.
A Silesia Cup női versenyének végeredménye:
1. SLK Riga
2. LadyJags
3. Kosynierki Wrocław
4. Korsarki Trójmiasto
5. Budapest Blackberries
6. Kraków Queens
Nagyon büszkék lehetünk lányainkra!
 |
| A Budapest Blax Lacrosse új, fiatalosabb logója |
Maga a Kupa helyszíne az Olimpia Park egy ideális helyszín a szervezéshez - mondta Tamás. Közvetlen egymás mellett vannak a pályák, de van közöttük annyi hely, hogy a játékok se zavarják egymást, és a nézőközönség is ide oda mozoghat, ha nem akar végigülni egy meccset. Így ez a hangulat nagyon pozitív érzéseket kelt az emberben.
Kérdésemre elmondta, hogy sajnos sem az ő, sem pedig csapattársai fizikális, kondícionális felkészültsége nem 100%-os, amit az edzésprogram felülvizsgálatával kíván megoldani.
Elmondta, hogy szervezés szempontjából nagyon jól szervezett a Silesia Cup, egyedül a kempingben lévő zuhanyzási lehetőség hagyott kívánnivalót. Hozzátette, hogy nagyon segítőkészek a lengyel szervezők, probléma esetén még mérkőzés közben is lejöttek cserével a pályáról, hogy azonnali megoldást találjanak.
Kiemelte azonban, hogy a lengyel bíráskodás még gyerek cipőben jár, a pályánként egy-két játékvezető sokszor kevésnek bizonyult.
Örömmel emlékezett vissza arra, hogy főként jól felkészült és sportszerű csapatok alkották a mezőnyt.
Véleménye szerint a Blax jól és egységes csapatként teljesített, bár a saját teljesítményével szemben kritikus volt. Egyúttal kijelentette, a korábbiakban elmondottakra visszautalva, hogy abban, hogy nem sikerült elődöntőig jutniuk, főként az játszott szerepet, hogy a csapat a második félidőre fizikálisan már elfáradt. Hangsúlyozta, hogy a fiatal játékosok rengeteg játékidőt kaptak, ami a fejlődésük szempontjából kulcsfontosságú.
A Silesia Cup férfi szakágában 12 csapat mérkőzött meg. Főként összeszokott és fizikális csapatok alkották a mezőnyt, ami megnehezítette a technikásabb és kevésbé fizikális lacrosse-t játszó csapatunk dolgát. Ettől függetlenül - akárcsak a lányok - a négy alapszakasz mérkőzését 2 győzelemmel és 2 vereséggel zárta a Blax.
A Budapest Blax, súlyos térdsérüléséből visszatérő fiatal tehetsége, Fűrész Dávid elmondta, hogy számára jó emlék marad a kupa, még akkor is, ha keserédes érzések is maradtak benne, hiszen nem mindenki volt ott, akivel Dávid a sérülése előtt együtt játszott és akivel, véleménye szerint jobb eredményekre lett volna képes a csapat. Kifejezetten kiemelte a védelem, és Prohászka Kristóf kapus fejlődését és teljesítményét. Akárcsak Tamás, Dávid is kiemelte, hogy rendkívül fizikális csapatok ellen kellett játszani, de azt is hozzátette, hogy élvezte ezt a szituációt. Megemlítette, hogy ezen a tornán érett sportolóként viselkedett (étkezés, hidratáció, stb. tekintetében) és ezt a szemléletet próbálta csapattársai felé is továbbítani. A szervezés tekintetében ő is kiemelte a játékvezetésben mutatkozó hiányosságokat. Saját teljesítményével szemben ő is kifejezetten kritikusan nyilatkozott, megjegyezve azt is azonban, hogy játékát egy hátsérülés hátráltatta.
 |
| Pihen a 'Berries és a Blax |
1. Druva Dynamite
2. Belgium Beasts
3. Kosynierzy Wrocław
4. RJTC Riga
5. Dreadlax
6. SIS Storm
7. Grom Warszawa
8. Kraków Kings
9. Budapest Blax
10. Rotterdam Jaguars
11. HeadHunterz
12. PLL2 Allstars.
A magyar csapatot erősítő, két amerikai játékos közül a wisconsini Madison egyetemről érkezett George Bailey-t kerestem meg. Kérdésemre elmondta, hogy néhány héttel ezelőtt korábban nem is tudott arról, hogy "ennyire keleten" is létezik lacrosse, erre hirtelen egy kupán találja magát, ahogy lengyel, szlovák és holland csapatok ellen játszhat. Annak ellenére, hogy az USÁban mindenfelé járt már lacrosse kupákon kifejezetten megragadta a Silesia Cup egyedi hangulata, ahol a játékosok nem csak a csapatukért játszanak, hanem Hazájukat is képviselik. Véleménye szerint a Blax (és egyúttal a regionális lacrosse) nagyon magas szinten jár a technikai dolgok terén (mint például a stick használata), azonban az itteni lacrosse akkor fog szintet lépni, amikor majd komplexebb támadó figurákat tudnak haszálni a csapatok és mélyebb játékismeretet sajátíthatnak el.
Az összes interjú teljes szövege megtekinthető ERRE a linkre kattintva.
A képeket köszönöm Köcsky Boglárkának és Hegedüs Róbertnek.
A csapatképek Jacek Magierowski készítette. (Teamphoto's credit: Jacek Magierowski)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése