Jó ideje nem írtam a college footballról - sőt, ami azt illeti, idén nem is követtem annyira, mint szoktam. Max fél szemmel.
Pedig nagyon bíztatóan indult számomra a szezon, a USC Trojans első számú kiemeltként, National Championship, Heisman és 1/1-es draft pick (Matt Barkley) esélyesként vágott neki a szezonnak. Na, az már biztos, hogy egyikből sem lesz semmi. Nos, olyannyira nem, hogy a szezont végül 7-5-ös mérleggel sikerült zárni, folyamatosan egyre lejjebb és lejjebb csúszva a BCS Rankingen - majd kipottyanva a legjobb 25 közül.
Mindeközben a nagy rivális UCLA a 17. helyre kúszott előre és Pac-12 konferencia döntőt játszhatott az idén is nagyon szépen teljesítő Stanford (11-2, 8. hely) ellen. Öröm az ürömben, hogy kikaptak a Medvék és ezzel a Stanford a három éves Oregon-hegemóniát lezárva konferencia bajnok lett. A csendes-óceáni csoportban egyébként a legtöbb alkalommal, pontosan 38-szor a USC lett bajnok, de a történethez hozzátartozik, hogy utoljára 2008-ban tudott a Trojans győzedelmeskedni.
A Southern California másik nagy riválisa a Notre Dame Fighting Irish. Nos, velük kapcsolatosan nem lehet ok az örömre (vagy kárörömre) - bár megjegyzem, barátaimra való tekintettel azért egészen kicsit örülök a teljesítményüknek. A Notre Dame az elmúlt években nem igazán kényeztette el a népes rajongótáborát. Hát idén ez nem így volt. Tökéletes, 12-0-ás alapszakaszt zártak és a BSC ranglistán egyedüli veretlen csapatként az első helyen végeztek. Köszönhetően többek között annak, hogy a liga legjobb védőjátékosa, a linebacker Manti T'eo náluk játszik.
Az Irish - és rajongói - érdeklődve, a fotelban hátradőlve figyelhették az SEC konferencia döntőjét, ugyanis nagy valószínűséggel ezen a mérkőzésen dőlt el, hogy ki lesz az ellenfelük a BCS National Championship Game-en. A dél-keleti konferenciát a BCS rangsor második helyén végző Alabama vívta a harmadik helyen végző Georgia ellen. Egy szoros, jó mérkőzésen 32-28 arányban a Crimson Tide győzedelmeskedett, 2009 után először ismét az Alabama lett az SEC bajnoka. És ezzel az elefántok várhatóan ki is vívták a jogot, hogy a nemzeti döntőben játszanak.
A Big Ten konferenciában viszonylag nagy meglepetés született. A többség szerintem a 14. helyen kiemelt Nebraskát várta volna konferenciagyőztesnek, ezzel szemben a top 25-ben idén helyet kivívni képtelen Wisconsin Badgers 70-31 arányban nyerni tudott. A győzelemben elsősorban a Badgers futógépezetének volt nagy szerepe, 8 rushing TD-t gyűjtöttek be, 539 futott yarddal. Ami egészen elképesztő. Mellé még egy defense TD (interception return) és egy passzolt TD társult. A Wisconsin zsinórban harmadik alkalommal lett a Big Ten konferencia bajnoka.
Az ACC konferenciában semmi meglepő nem történt, esélyesként a 13. helyen rangsorolt FSU Seminoles 21-15 arányban legyőzte a Georgia Tech Yellow Jackets-et. A Florida State 1992 óta 13. alkalommal gyűjti be a trófeát, de 2005 óta nem sikerült nekik ezt véghezvinni.
Most kis szünet következik, kialakulnak a Bowl mérkőzések párosításai és december közepétől újra indul a nagyüzem a post-season mérkőzéseivel.
Pedig nagyon bíztatóan indult számomra a szezon, a USC Trojans első számú kiemeltként, National Championship, Heisman és 1/1-es draft pick (Matt Barkley) esélyesként vágott neki a szezonnak. Na, az már biztos, hogy egyikből sem lesz semmi. Nos, olyannyira nem, hogy a szezont végül 7-5-ös mérleggel sikerült zárni, folyamatosan egyre lejjebb és lejjebb csúszva a BCS Rankingen - majd kipottyanva a legjobb 25 közül.
Mindeközben a nagy rivális UCLA a 17. helyre kúszott előre és Pac-12 konferencia döntőt játszhatott az idén is nagyon szépen teljesítő Stanford (11-2, 8. hely) ellen. Öröm az ürömben, hogy kikaptak a Medvék és ezzel a Stanford a három éves Oregon-hegemóniát lezárva konferencia bajnok lett. A csendes-óceáni csoportban egyébként a legtöbb alkalommal, pontosan 38-szor a USC lett bajnok, de a történethez hozzátartozik, hogy utoljára 2008-ban tudott a Trojans győzedelmeskedni.
A Southern California másik nagy riválisa a Notre Dame Fighting Irish. Nos, velük kapcsolatosan nem lehet ok az örömre (vagy kárörömre) - bár megjegyzem, barátaimra való tekintettel azért egészen kicsit örülök a teljesítményüknek. A Notre Dame az elmúlt években nem igazán kényeztette el a népes rajongótáborát. Hát idén ez nem így volt. Tökéletes, 12-0-ás alapszakaszt zártak és a BSC ranglistán egyedüli veretlen csapatként az első helyen végeztek. Köszönhetően többek között annak, hogy a liga legjobb védőjátékosa, a linebacker Manti T'eo náluk játszik.
Az Irish - és rajongói - érdeklődve, a fotelban hátradőlve figyelhették az SEC konferencia döntőjét, ugyanis nagy valószínűséggel ezen a mérkőzésen dőlt el, hogy ki lesz az ellenfelük a BCS National Championship Game-en. A dél-keleti konferenciát a BCS rangsor második helyén végző Alabama vívta a harmadik helyen végző Georgia ellen. Egy szoros, jó mérkőzésen 32-28 arányban a Crimson Tide győzedelmeskedett, 2009 után először ismét az Alabama lett az SEC bajnoka. És ezzel az elefántok várhatóan ki is vívták a jogot, hogy a nemzeti döntőben játszanak.
A Big Ten konferenciában viszonylag nagy meglepetés született. A többség szerintem a 14. helyen kiemelt Nebraskát várta volna konferenciagyőztesnek, ezzel szemben a top 25-ben idén helyet kivívni képtelen Wisconsin Badgers 70-31 arányban nyerni tudott. A győzelemben elsősorban a Badgers futógépezetének volt nagy szerepe, 8 rushing TD-t gyűjtöttek be, 539 futott yarddal. Ami egészen elképesztő. Mellé még egy defense TD (interception return) és egy passzolt TD társult. A Wisconsin zsinórban harmadik alkalommal lett a Big Ten konferencia bajnoka.
Az ACC konferenciában semmi meglepő nem történt, esélyesként a 13. helyen rangsorolt FSU Seminoles 21-15 arányban legyőzte a Georgia Tech Yellow Jackets-et. A Florida State 1992 óta 13. alkalommal gyűjti be a trófeát, de 2005 óta nem sikerült nekik ezt véghezvinni.
Most kis szünet következik, kialakulnak a Bowl mérkőzések párosításai és december közepétől újra indul a nagyüzem a post-season mérkőzéseivel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése