A nemzetközi labdarúgás világában a válogatott tornák mellett klubszinten is vannak globális küzdelmek – ezek közül a legrangosabb a FIFA Club World Cup, vagyis a FIFA Klubvilágbajnokság. Bár a név impozáns, a verseny megítélése régiónként eltérő, különösen Európában, ahol sokszor alacsonyabb presztízs övezi. Sokan nem is tudják itthon például, hogy jelenleg gőzerővel folynak a küzdelmek az USA keleti partján.
A FIFA Club World Cup elődjének tekinthető az Interkontinentális Kupa, amely 1960-tól kezdve évről évre összehozta Európa és Dél-Amerika bajnokait (az UEFA és a CONMEBOL kontinensviadalok győzteseit). Ez a párharc a két legerősebb football-kontinens közötti dominanciaharcot testesítette meg, de a többi földrész képviseletét nélkülözte. Arra volt hivatott, hogy eldöntse, hogy az adott évben a statikusabb európai futball vagy a látványosabb, játékosabb dél-amerikai labdarúgás az erősebb.
A FIFA már az 1980-as évektől elkezdett foglalkozott egy globális klubtorna megrendezésének ötletével, de végül csak 2000-ben jött létre az első FIFA Club World Championship, amely már bevonta más földrészek labdarúgó szövetségeinek (AFC, CAF, CONCACAF, OFC) győzteseit is. Az első torna Brazíliában zajlott, és minimális meglepetésre a hazai Corinthians nyerte meg azt.
Bár ez az első kiírás után több éves szünet következett (2001 és 2004 között nem rendezték meg a klubvilágbajnokságot), 2005-től kezdve azonban már évente megtartották a sorozatot, rendszerint decemberben vagy februárban. A mezőny az egyes kontinentális kupák győzteseiből állt, kiegészülve a rendező ország bajnokával.
A FIFA célja világos: egy globális klubvilágbajnokság, amely összehozza a földrészek legjobb csapatait és erősíti a sportág nemzetközi dimenzióját. A gyakorlat azonban nem teljesen ezt a képet festette.
A labdarúgás központjának számító Európában a mai napig nem igazán sikerült "eladni" ezt a kupasorozatot. Ennek számos oka is van, ezek közül néhány:
- Alapvetően az UEFA top versenysorozatainak legjobb csapatai egészen más büdzsével dolgoznak, mint mondjuk egy dél-amerikai csapat és ennek köszönhetően jóval komolyabb erőt is képviselnek. Éveken keresztül ezért a klubvilágbajnokság puszta formalitásnak tűnt, komolyabb versenyhelyzet nélkül.
- Az torna időzítése is messze nem volt szerencsés az európai tradíciók fényében. Jellemzően a kupa a téli hajtás kellős közepére esett, amikor az európai csapatok inkább a hazai bajnokságokra és BL-re koncentráltak volna egy nemzetközi szereplés helyett.
- Európában a nagy versenysorozatok, mint a Premier League, a La Liga, a Serie A vagy éppen a Budaesliga - nem beszélve ugye a Bajnokok Ligájáról - bőven elvitték a médiafigyelmet a színvonalában is jóval alacsonyabb Club World Cupról.
- Azt sem szabad elfelejteni, hogy míg mondjuk a Bajnokok Ligája (és a jogelődje, a Bajnok Csapatok Európa Kupája) már 70 éves múltra tekint vissza, addig a Club World Cup egy nagyon fiatal versenysorozatnak számít, közel sincs akkora presztízs értéke, mint az európai kontinensviadaloknak. Nincsenek még kiforrott rivalizálások a csapatok között, vagy igazán komoly, ikonikus, felidézhető mérkőzések.
Egyértelmű, hogy a FIFA elhatározta, hogy a versenysorozatot egy kicsit igyekszik előtérbe tolni és a 2025-ös évre az egész versenysorozatot alapjaiban megreformálta.
Kezdődött azzal, hogy a torna időpontját teljesen újragondolták. A téli rendezés helyett úgy döntöttek, hogy júliusra rakják a klubvilágbajnokságot, amikor az európai szezonok már véget értek, de még a csapatok nem mentek el nyári szünetre és a játékosok nem estek ki a formából.
Egyúttal a résztvevő csapatok számát is drasztikusan megemelték. Korábban a kontinensbajnokokhoz néhány, a teljesítményük alapján meghívott csapat tudott csatlakozni. 2025-től a kontinensek a top kupasorozatuk erőssége alapján ad csapatokat a Club World Cupnak. Így
- Európa (UEFA) 12 csapatot,
- Dél-Amerika (CONMEBOL) 6 csapatot,
- Ázsia (AFC), Afrika (CAF) és Észak- és Közép-Amerika (CONCACAF) egyaránt 4-4 csapatot,
- Óceánia (OFC) és a házigazda USA pedig 1-1 csapatot
delegálhatott a tornára.
A 32 csapatot 8 darab 4 csapatos csoportba sorolták (ld. fent a képen). A csoportkörben minden csapat játszott az összes csoportellenfelével. Az első két helyezett minden csoportból továbbjutott a legjobb 16 közé, ahonnan már egyenes kieséses rendszerrel jutnak majd el a kupadöntőig.
Azt gondolom, hogy ennek a tornának a megnyerése már komolyabb presztízs értékkel bír, mint a korábbi klubvilágbajnoki címek, de amellett sem mehetünk el szó nélkül, hogy a sikeres szereplés a tornán igen jelentős pénznyereménnyel is jár. A FIFA a díjazásra összesen közel 2 milliárd dollárt különített el, a kupagyőztes csapat akár 100-150 millió dollárral is gazdagodhat - ez pedig igen erős motiváció.
Talán idővel az európai köztudatba is jobban berobban ez a versenysorozat és nagyobb érdeklődésre tesz majd szert.
Bár a FIFA Klubvilágbajnokság 2025-ös kiírása kétségkívül minden eddiginél nagyobb volumenű, azért azt is ki kell hangsúlyozni, hogy nem minden szereplő fogadta egyöntetű lelkesedéssel. Több európai klub – köztük például a Real Madrid, a Manchester City és a Bayern München – is hangot adott aggodalmának a versenynaptár túlterheltsége miatt. A játékosokat képviselő FIFPro szervezet szintén bírálta a FIFA-t, amiért a torna megrendezése nélkülözte a játékosok érdekképviseletének bevonását. Kritikusok szerint a tornát elsősorban a kereskedelmi szempontok motiválják, nem a sportági fejlődés vagy a klubfutball globális egyensúlya.
Bár a nyolcaddöntők lassan befejeződnek (már csak a mai Real Madrid - Juventus és a Dortmund - Monterrey párharcok vannak hátra), de maradt még bőven mérkőzés, amit meg tud nézni az, aki esetleg kedvet kapott.
A meccsek közvetítését a DAZN előfizetéssel rendelkezők bármikor streamelhetik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése