A Magyar Edzők Társasága 2018. szeptember 25-én egy konferenciát tartott Rövid- és hosszú távú edzéstervezés címmel. A rendezvény eleve olyan nagy érdeklődésre tartott számot, hogy a regisztrációt idejekorán le kellett zárni, sőt, egy plusz terem megnyitását is kilátásba helyezték a szervezők. Végül "csak" simán teltházas konferenciára került sor a Magyar Sport Háza nagytermében.
Mivel többen is jelezték felém, hogy érdekelné őket, miről szólt a konferencia, ezért az alábbiakban röviden leírom a konferencia és az előadások érdemi részét, kiegészítve saját gondolataimmal.
A rendezvényt a MET titkára, Köpf Károly nyitatotta meg.
1. ELŐADÁS
Az első előadó Prof. Dr. Géczi Gábor volt, a Testnevelési Egyetem docense, aki nem mellesleg a Magyar Jégkorong Szövetségnél a stratégiai program vezetője. Témáját (az utánpótlás-nevelés hosszú távú stratégiája) is éppen ezért a jégkorong sportágon keresztül mutatta be. Ettől függetlenül, azt gondolom, állításai igencsak általános érvénnyel megállják a helyüket.
Bevezetőjében elmondta, hogy az utánpótlásnevelés célja, hogy a kisgyerekből sportolót neveljünk. Ez nem csak azt jelenti, hogy egy felnőtt bajnok legyen belőle, hanem azt is, hogy egy egészséges emberré váljon. Ennek alapfeltétele, hogy egy jó edzésprogram, egy jó képzési stratégia álljon a folyamat mögött, ami kisgyerekkortól végig kíséri a sportpályafutást. Előadásában a tanár úr azt is többször hangsúlyozta, hogy a célunk a sportolónevelésnél elsősorban az, hogy felnőttkét legyen a sportoló bajnok, nem feltétlenül az, hogy az utánpótlás korosztályokban. Ez a gondolat szükséges ahhoz, hogy tényleg a hosszútávú célokra tudjunk fókuszálni és nem a rövidtávú, azonnali célokra (pl. egy utánpótlás-bajnokság megnyerésére). A rövidtávú célok sosem írhatják felül a hosszútávú célokat. Általánosságban azt is megállapította az előadó, hogy a legnagyobb hiba, amit elkövethetünk, az a konzerválás, a módszerek változatlanul hagyása, hiszen a világ változik, nem minden módszer működik. Jelenleg általánosságban elmondható, hogy a gyerekek rosszabb általános fizikai és motorikus képességekkel rendelkeznek, mint ahogy ez korábban megfigyelhető volt. (Albert Einstein: Az őrület definíciója: mindig ugyanazt csinálni és más eredményt várni.) Konklúzióként levonható, hogy mindig a megfelelő képzésre kell törekedni.
Az edzésprogram kialakításában fontos az időtávokat meghatározni, ez a periodizáció. Egy sportoló karrierje (nyilván sportágtól és egyéni képességektől függően) nagyjából 15 és 40 év közötti időtartamot ölel fel. Ebből az utánpótlás fejlesztés (LTAD) 10-15 közötti tartamra tehető. Érdemes ezt a hosszú időtartamot ciklusokra bontani:
- olimpiai ciklus (értelemszerűen az olimpiai sportágaknál hasznos) - 4 év
- éves ciklus - 1 év
- makrociklusok - 1-6 hónap
- mezociklusok - 2-4 hét
- mikrociklusok - 7-10 nap
- napi program - 1 nap
- edzésprogram - 1-3 óra
- edzés elemei - percekben meghatározható
Az egyik legnagyobb kihívás a programépítés során, hogy ezeket a periódusokat hogyan tudjuk egymáshoz kapcsolni.
A fejlődés számos összetevő függvénye, melyek mindegyike befolyásolja azt, hogy a sportoló milyen ütemben és mértékben tud fejlődni.
 |
| 1. diagram (Forrás: Prof. Dr. Géczi Gábor előadásanyaga) |
A képességek fejlesztése egy építőmunka eredménye. A képességpiramis tökéletesen ábrázolja ezt a folyamatot.
 |
| 2. diagram (Forrás: Prof. Dr. Géczi Gábor előadásanyaga) |
A hosszú távú sportolófejlesztési program (LTAD)
Egészen kicsi kortól kezdve meg kell lennie a sportnak a gyerek életében, hogy felnőtt korában jó eséllyel kompetitív sportolóvá válhasson.
A fejlesztés különböző szintjei:
 |
| 3. diagram (Forrás: Prof. Dr. Géczi Gábor előadásanyaga) |
Aktív kezdet (0-6 éves korig)
Ebben a szakaszban értelemszerűen a családi környezet, az ott tapasztalt hatások dominálnak, kevés a szervezett fizikai aktivitás. Ilyenkor alakulnak ki az általános mozgáskészségek. Fontos, hogy bevezessék a gyereket minden alapvető mozgásformába (földön, vízen, levegőben - torna, úszás, futás), valamint, hogy a napi fizikai aktivitás örömteli legyen.
Örömteli alapozás (lányoknál 8-11 éves, fiúknál 9-12 éves korban)
Ebben a korban már jelentős a lányok és a fiúk közötti érettségbeli különbség (a lányok ugyebár korábban érnek), ezért fontos úgy is kezelni őket. Általános, minden készségre kiterjedő fejlesztést igényel ez a szakasz is, emellett integrált mentális, értelmi és érzelmi fejlesztést. Ilyenkor fejlődik ki az agilitás, az egyensúly és a koordináció. Érdemes elkezdeni az erőfejlesztést is, azonban csak saját testsúllyal és főleg a core izomzatra fókuszálva. Ebben a szakaszban érdemes bevezetni a sportolót a sportetika és a fair play világába. Periodizáció nélküli edzésprogram ajánlott (változatos, szórakoztató legyen), hiszen ebben a szakaszban is fontos még, hogy a sport örömforrás legyen.
Edzés tanulása (lányoknál 11-15 éves, fiúknál 12-16 éves korban)
A készségek, képességek tanulása, fejlesztése történik ebben az időszakban. Továbbra is az erőfejlesztés elsősorban kis súlyokkal és saját súllyal történik. Ebben az időszakban derül ki igazán, hogy valaki alkalmas-e egy sportágra. Éppen ezért érdemes különböző sportokban kipróbáltatni a gyereket, hogy kiderüljön, mihez van tehetsége. Adott esetben érdemes más sportágakhoz irányítani a gyereket. Egyúttal a tehetség identifikációja és menedzsmentje is ekkor történik.
Ebben a három szakaszban alakul ki a testkultúrális műveltség, ami által a gyerek gyakorlatilag bármilyen sportágra alkalmas lehet.
Ezt követő szakaszokban (ld. 3. diagram) már a sportágspecifikus képzés kezdődik meg. Itt kezdődik az elitképzés, a sportági szelekció.
2. ELŐADÁS
A konferencia második előadója Petrov Iván volt, a Győri Úszósport Egyesület vezetőedzője. Bár előadását elsősorban az úszás, mint egyéni sportág köré szőtte, azonban a tervezés fontossága került középpontba, ami sportágtól függetlenül egy elemi igény. A prezentációját is egy Churchill idézettel kezdte: "Aki nem tervez, az a bukást tervezi meg".
A tervezési folyamat első lépéseként a befolyásoló tényezők meghatározását jelölte meg. Ennek során figyelembe kell venni minden olyan körülményt, ami az edző vagy a sportoló teljesítményét befolyásolhatja. A versenyzők rendszeres felmérését is szükségesnek tartja, a méréshez az antropometria, a spiroergometria, a labor és a képalkotó vizsgálatok eredményeit veszik figyelembe. A vizsgálatokat mezociklusonként érdemes elvégezni. A különböző periódusokra (négy éves, éves, makro, mezo, mikro, napi) történő tervezés mellett kiemelte a végrehajtás és a végrehajtatás fontosságát, emellett az ellenőrzés és értékelés folyamatát, valamint a mentális felkészítést.
Napi tervezés szintjén négy folyamatelemet határozott meg, a végrehajtatás, a visszajelzés, az ellenőrzés és a módosítás egyaránt fontos az edző és a sportoló közötti munka minél hatékonyabbá tétele érdekében.
A mentális felkészítés témakörében fontosnak érezte kiemelni, hogy itt nem arról van szó, hogy üres (és értelmetlen) közhelyekkel kell megpróbálni a sportoló önbizalmát növelni. Előadását Michael Phelps edzőjének, Bob Bowmannek az idézetével zárta: "Confidence come from proven ability".
3. ELŐADÁS
A harmadik előadást Szabó Edina, az érdi kézilabda egyesület vezetőedzője tartotta. Előadásának témája a csapatsportoknál megvalósuló edzéstervezés volt. A tervezést két részre bontotta. Az egyik rész a sportági válogatott tervezése. Ez olimpiai ciklusokra és éves válogatott programokra tagozódik, ezen belül az elit programról beszélt, mint a sportágon belüli együttműködés alapjáról. A tervezés másik fele az egyesületi tervezés. Véleménye szerint a klubon belüli hosszútávú tervezés kizárólag az utánpótlás-nevelés területén valósulhat meg, a felnőtt csapatnál csak rövidtávú tervezésre van lehetőség tekintettel arra, hogy egyrészt itt azonnali eredménycentrikusság érvényesül, másrészt az import játékerő bevonásával gyakorlatilag csak szezonról szezonra van lehetőség tervezni.
Az edzésprogram kialakítása számos összetevőtől függ. A megvalósítási feltételek és a klubstratégia és a rendelkezésre álló játékosállomány összeírása az első lépés a tervezésben. Ezzel lehet meghatározni, hogy mi áll rendelkezésre, és milyen célt akar elérni adott évben az adott egyesület. A versenynaptár ismerete is elengedhetetlenül szükséges a pontos tervezéshez.
Az éves ciklust hat periódusra osztotta. A szezon végeztével kezdődik a nyári szünet, ahol teljes szabadságot kapnap a játékosok 1-2 hétig. Ezt követi egy nagyjából 3 hetes átmeneti időszak, amikor kardió-edzések, általános erősítések, aktív pihenő foglalkozások, relaxációs foglalkozások kapnap elsősorban helyet a programban. Az egyéni képzése szakasz is 2-3 hetes, akkor főleg az egyéni képességek csiszolására helyezik a hangsúlyt.
 |
| 4. diagram (Forrás: Szabó Edina előadásanyaga) |
Az ezt követő szakaszban (felkészülés és fejlesztés) már az egyéni, kondícionális edzések mellett már a sportágspecifikus edzések is megjelennek, a technikai, taktikai programot felkészülési tornák, tesztmeccsek teszik színesebbé. A felkészülési szakaszt követően jön az őszi versenyidőszak, majd gyakorlatilag minimális megszakítással a tavaszi versenyidőszak zárja az éves ciklust.
Bár az éves ciklus tagolását és periodizálását egyértelműen a kézilabda bajnokság alapján mutatta be az előadó, mégis azt gondolom, hogy a sarkalatos megállapítások sportágtól függetlenül megállhatják a helyüket.
4. ELŐADÁS
A konferenciát Dr. Sydó Nóra szívsebész előadása zárta. Prezentációjában bemutatta a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika sporttal kapcsolatos tevékenységét.
Elmondta, hogy a sportorvosi szűrés mellett célzott kivizsgálásokat is végeznek, valamint azokban az esetekben, amikor a szűrés valamilyen kardiovaszkuláris rendellenességet mutat ki, akkor további vizsgálatokat is végrehajtanak, esetleg beavatkozásokat is elvégeznek. Több példát is bemutatott, ahol a szűrővizsgálatsorán rendellenességet állapított meg és további vizsgálat, majd szívkatéteres műtétre került sor, amivel megoldották a problémát.
Elmondása szerint kiemelt célja a klinikának, hogy a csapatokkal szoros együttműködést tudjanak kialakítani. Eljárásukat az amerikai Mayo Clinic protokollja alapján végzik, ami az Egyesült Államok első számú gyógyászati intézménye. A protokoll átvétele mellett is szoros együttműködésben dolgoznak a Mayo Clinic-kel.
A csapatokkal történő együttműködés célja a betegségek kiszűrése és kezelése, a terhelhetőség vizsgálata, valamint a csapatok részére történő visszaigazolás (mely során akár edzésprogramot is biztosítanak a csapatok számára).
 |
| 5. diagram (Forrás: Dr. Sydó Nóra előadásanyaga) |
Kiemelte, hogy már az utánpótlás korosztályban célszerű lenne az egészségügyi szűrést elkezdeni, valamint azt, hogy megemlítette azt is, hogy edzők újraélesztési oktatása kiemelten hasznos tényező lehet a csapatoknál.
A Klinika egyik szolgáltatása a spiroergometriás vizsgálat, amely egyrészt a fizikai állapot felmérésére szolgál, másrészt pedig elősegíti a teljesítmény maximalizálását is.
Számos példával (pontos adatokkal alátámasztva) mutatta be, hogy a vizsgálatok - és azok eredményeihez igazított edzésprogramok - milyen mértékben növelték a játékosok terhelhetőségét és teljesítményét, az aerob küszöbök kitolódását.
Mindent együttvéve egy érdekes előadássorozatot hallgattam meg, bár személy szerint örültem volna, ha kicsit konkrétabb edzéstervezésről is lett volna szó. Ettől függetlenül úgy jöttem el, hogy hasznos volt hallanom az elmondottakat. Ráadásul még Kőbán Ritával is találkoztam, akivel még fiatalkoromban egy nagyon inspiráló edzőtáborban volt szerencsém részt venni. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése