Láttam már fantasztikus dolgokat meccsnapokon. Például mérkőzésre menet egy játékos a villamoson felejti a teljes szerelését, vagy egy linebacker a mérkőzés előtti bemelegítésen olyan súlyos sérülést szenved el, amivel gyakorlatilag vége a szezonjának, vagy éppen egy running back, akinek egymás után két szezonban is a szezonnyitó mérkőzés legelső - egyébként 20+ yardos - futása season-endig sérüléssel ér véget.
Mégis egyike a leglúzerebb dolgoknak, ami a hazai amerikai footballban el tudok képzelni, az az, amikor egy edző szenved sérülést egy mérkőzésen. Láthattunk már ilyet magasabb (college, sőt NFL) szinten is. Illusztris edzők (Sean Peyton vagy éppen Charlie Weis) társaságához csatlakoztam én is, hiszen éppen ezt sikerült abszolválnom tegnap, amikor egy playnél nem voltam eléggé résen és az ellenfél running backje kirepülve a pályáról telibe fejelte a támaszkodó lábamat.
Mégis egyike a leglúzerebb dolgoknak, ami a hazai amerikai footballban el tudok képzelni, az az, amikor egy edző szenved sérülést egy mérkőzésen. Láthattunk már ilyet magasabb (college, sőt NFL) szinten is. Illusztris edzők (Sean Peyton vagy éppen Charlie Weis) társaságához csatlakoztam én is, hiszen éppen ezt sikerült abszolválnom tegnap, amikor egy playnél nem voltam eléggé résen és az ellenfél running backje kirepülve a pályáról telibe fejelte a támaszkodó lábamat.
Ez persze egyéni problémám, ennél sokkal fontosabb, ami a pályán történt a szekszárdi Városi Sportcsarnok gyönyörű műfüves pályáján.
A mérkőzés előtt lenyilatkoztam, hogy az első forduló eredményeiből messzemenő következtetéseket levonni teljesen célszerűtlen. Ha a csak az erdemémyeket vettük volna alapul, akkor minden előjel a Zala Predators mellett szólt volna, hiszen ők az első fordulóban 45-0 arányban kiütötték a Győr Sharks második számú csapatát. Köszönhetően azonban az arról a mérkőzésről készült remek minőségű zalai felvételnek, coordinatoraimmal remekül ki tudtuk elemezni Steven Benefield vezetőedző csapatának játékát és fel tudtunk készülni ellenük. Viszonylag ritka, de kifejezetten örömteli szituáció, amikor pontosan ugyanazt kapjuk vissza a pályán, mint amire vártunk. Egyébként is, mind Gaál Zoltán offensive- és Vidák Szabolcs defensive coordinator nagyon szépen elvégezte a házifeladatot, részletes és pontos game plannel tudtunk pályára lépni.
Az összecsapást a Predators offense-e kezdte, de a védelmünk viszonylag gyorsan megálljt parancsolt a támadóknak, majd a mi első drive-unk következett és az előre egyeztetett forgatókönyv be is vált, Gyarmati Máté irányító egy közel hatvan yardos TD passzt varázsolt Szabolcska Balázs kezébe. A második Predators drive-ban a védelmünk saját dolgát tette nehézzé: harminc yardnyi büntetéssel húztuk magunkra az egyébként jól futó zalai támadósort, akik futott TD-nal tettek koronát a drive végére.
A zalai támadó gépezetnek több alkalommal már nem sikerült érdemi támadósorozatokat vezetnie a mérkőzésen. A mérkőzésvideó elemzése során megállapítottuk, hogy a legnagyobb veszélyt a Predators 84-es számú tight endje jelentette, a védelem game planjét is lényegében az ő semlegesítésére építettük fel. A tight end végül egy alkalommal kapott el csak labdát, egyaltalán a zalai passzjáték nem igazán működött (19 pass play mindösszesen nettó 3 yardot hozott a konyhára). A yardok nagyrészét a két running back hozta össze, főleg a tackle-ökön kívüli futások mentek jól.
Remekül játszott, végig nagyon koncentrált és magabiztos formát mutatott a védelem, az első mérkőzésen betliző Varga Ferenc 11 tackle-lel a védelem legértékesebb játékosa lett. Mellette a teljes csapategység dícséretet érdemel, jóval kevesebb hibát követtek el, mint az első mérkőzésen. A fejlődés nagyon bíztató a jövőre nézve, azonban Glavocevic Alex linebacker térdsérülése kifejezetten aggasztó hír lehet.
A védelem végül az egész mérkőzést tekintve brillírozott, play-enként átlagosan 2.5 yardot tudott hozni a zalai offense, emellett két alkalommal labdát is szereztünk. Mégis a leglényegesebb statisztikai adat az, hogy a 10 vendég offensive drive-ból mindösszesen egy scoring drive lett.
A védelem végül az egész mérkőzést tekintve brillírozott, play-enként átlagosan 2.5 yardot tudott hozni a zalai offense, emellett két alkalommal labdát is szereztünk. Mégis a leglényegesebb statisztikai adat az, hogy a 10 vendég offensive drive-ból mindösszesen egy scoring drive lett.
Említést érdemel, hogy a special teamek is sokkal jobban játszottak, mint tették azt a múlt fordulóban. (Ennek többek között az is az oka, hogy volt időnk rendesen felkészülni és begyakorolni a playeket.) Greiling Mihály magabiztos kickoffjai és puntjai folyamatosan jó field positiont biztosított a következő drive-ra.
Az offense is kategoriákkal jobban játszott, mint két hete. Egyrészt Gyarmati Máté irányító sokkal összeszedettebb, higgadtabb volt, ennek következtében jobban is játszott. Novakov Dávid running back ezen a meccsen is remekül hozta a yardokat, bár játékát (egyúttal az offensive game plant is) nagyban befolyásolta, hogy nélkülöznünk kellett Ancsin Attila fullbacket, aki az előző mérkőzésen súlyosabb sérülést szenvedett.
Az offense jó játéka ellenére folyamatos problémákkal kellett megküzdenie, előbb (még az eslő negyedben) Müller Péter offensive tackle szenvedett sérülést, majd a negyedik negyedben Tomalik Gábor offensive guard törte el a lábát egy playben. A negyedik negyedet úgy fejeztük be, hogy az offensive line jobb oldala tight endekből állt. A támadófal legfiatalabb tagja és talán legnagyobb tehetsége, Hollósy Kunó az Enthroners ellen igen gyenge teljesítményt nyújtott, melyet a Predators ellen abszolút feledtetett, a fal legjobbja volt, annak ellenére is, hogy a zalai védelem folyamatosan az ő oldalát (vak oldal) terhelte túl.
Fontos kiemelni az egyik elkapó szerepét is - ami egyébként jellemzi azt a koncentráltságot és akarást, amit az egész csapatra jellemző volt vasárnap. Nagy Viktor az elmúlt két szezon alatt nem kapott el labdát mérkőzésen (az Enthroners ellen is volt két dropja), a Predators ellen azonban három elkapása volt és egy TD-t is szerzett.
Gyarmati Máté egyértelműen a meccs legjobbja volt, a két passzolt TD mellett 3 alkalommal is befutott a célterületre. Az egész offense 300 yard felett teljesített, ami kifejezetten szép eredmény.
Közel kétszáz néző volt kíváncsi az összecsapásra és ünnepelte meg a Bad Bones 34-7 arányú győzelmét. Jó mérkőzés volt, egy sportszerű ellenfél ellen. A Predators legjobb defensive játékosa véleményem szerint a 48-as számú linebacker, offensive játékosa pedig a 24-es számú running back volt.
Pillanatnyilag a Szekszárd Bad Bones vezeti a MAFSZ Divizió 2 tabelláját, ennek tudatában készülhetünk a két hét múlva esedékes idegenbeli meccsünkre a Dabas Sparks ellen.
A Divizió II és a többi MAFSZ versenysorozat eredményeit és állását folyamatosan frissülve ITT követhetitek nyomon.
A Divizió II és a többi MAFSZ versenysorozat eredményeit és állását folyamatosan frissülve ITT követhetitek nyomon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése