2019. október 14., hétfő

Football szombat

Igazán intenzív football-élményben lehetett része annak, aki kellőképpen szemfüles volt és Budapesten tartózkodott éppen.
Kora délután a Rozsnyay utcában a Wolves Ladies csapott össze a Telfs Patriots csapatával, majd a Hidegkuti Nándor Stadion gyepén európa-bajnoki selejtező mérkőzésre került sor a magyar- és a spanyol válogatott részvételével.


Haladjunk szépen időrendi sorrendben.


A Budapest Wolves Ladies az idei második alapszakasz mérkőzését vívta az osztrák AFL Ladies Division bajnokságban. A szeptemberi szezonnyitó közel sem sikerült úgy, ahogy azt terveztük, a Salzburg Ducks idegenben legyőzött minket egy hideg, esős mérkőzésen. A vereség után fontos volt, hogy hazai pályán nyerni tudjunk a Telfs Patriots ellen.

Az első félidő elején a defense-ünk alapvetően a terveknek megfelelően dolgozott. A Patriots első két drive-jának first down nélkül vetettünk véget, ráadásul vendégeink egyetlen pozitív yardos play-e egy 2 yardos belső futás volt. Mellette az offense-ünk is szépen teljesített. Az első drive-ban egy kis haladás után turnover on downs-zal vesztettük el a labdát, a második drive-ot viszont nagyon szépen végigvitték Récsey Dávid lányai és végül Marlyin Réka futásával a vezetést is megszereztük (a 2-pontos kísérlet nem sikerült). A következő támadó sorozatában a Patriots nagyot váltott, egy oldalon 4 receivert használva, unbalanced formációval támadtak (azaz mind a 9 offense játékos a pálya egy oldalán tömörült). A lányok erre nem tudtak egyből reagálni, így addig, míg időt nem kértünk, komoly futásokkal haladtak előre az osztrák hölgyek. Végül a red zone-unk közepén főleg Szabó Andrea és Gulyás Veronika linebackerek tackle-jeinek köszönhetően sikerült megálljt parancsolnunk az Patriots offense-ének és végül turnover on downs-t követően visszaadtuk a labdát a saját offense-ünknek.
Sajnos az offense-ünk ezúttal elhagyta a labdát egy rossz snap következtében és gyakorlatilag anélkül, hogy bármit is át tudtunk volna beszélni a védelemmel, mehettek is vissza a pályára a lányok. A rövid pályán aztán – köszönhetően 5 missed tackle-nek – az osztrák irányító gyorsan touchdownt futott. Mivel a 2-pontos kísérlet nekik sem sikerült, ezért 6-6-ra módosult az állás.
Az első félidő utolsó sorozatát mi vezethettük. Sajnos ennek során megsérült Juhász Enikő irányítónk és a bemelegítés nélkül beurgó Répási Kordéliának már nem maradt ideje végigvezetni az offense-t a pályán. 

Fotó: Bánhegyi Anna
Félidőben tehát 6-6 volt az eredmény és a mutatott játék alapján bőven lett volna lehetőségünk megnyerni a mérkőzést. Sajnos azonban a játékunk széthullott a második félidőre. Az offense már csak Répási Kordélia egy-két hosszabb futásának köszönhetően tudott előre haladni, az offense fal nem tudta már megtartani a sokkal fizikálisabb osztrák lányok rohamait, az elkapók pedig rendre ejtették el a feléjük szálló labdákat. A defense ugyani még az első két drive-ot lehozta 3&outtal, de ők is egyre fáradtabbak lettek – és azt gondolom, az offense sikertelensége őket is elkeserítette – jöttek a hibák és a mérkőzés utolsó két drive-jában kapitulált a védelem. Többek között az sem segített, hogy a védelem motorja, Gulyás Veronika térdsérülése miatt kiesett a védelemből, valamint Kovács Orsolya defensive tackle bokája sem bírta végig a mérkőzést.


A meccsnek három fontosabb tanulsága volt a számomra. Egyrészt az, hogy nem tudunk ügyesen reagálni az esetleg át nem beszélt vagy át nem gyakorolt dolgokra. Ez alapvetően a játék elméleti ismereteinek hiányára vezethető vissza szerintem. Másrészt hiába gyakoroltuk rengeteget a tackle-t, még mindig nem igazán megy. Harmadrészt pedig – és ez a legfontosabb – mentálisan sem vagyunk elég erősek (nem hogy fizikálisan), a második félidőben, ha nem megy a játék, az egész csapat összezuhan. Fontos lesz a következő hetekben, hogy ezen a téren is dolgozzunk a lányokkal. Muszáj lesz egy kis magabiztosságot és mentális tartást szereznie a csapatnak.

A magyar válogatott a spanyolok ellen (fotó: Photoinvisible)
A mérkőzést követően gyorsan elindultunk páran, hiszen a Hidegkuti Nándor Stadionban már javában melegítettek a csapatok, amikor véget ért a lányok mérkőzése.
Előzetesen kicsit azt gondolom, lesajnáltuk a spanyol válogatottat, majd, amikor a meccs előtt kb. két héttel kijött a meccsrosterük, kiderült, hogy nem is olyan gyenge a játékosállományuk, mint azt először hittük. Az elkapók között például több GFL 2-es top-receiver állt a csapat rendelkezésére. (Annak, aki nem tudná, a GFL 2 a német másodosztály, színvonalát tekintve eléri – ha nem haladja meg – a HFL játékszínvonalát.) Úgyhogy mindenképpen izgalmas mérkőzésre számítottunk. Számomra azért is különlegesen érdekesek a válogatott mérkőzések, ugyanis a keret nagy részét olyan játékosok alkotják, akikkel valahol már volt szerencsém együtt dolgozni, ezért extrán drukkolok mindig a sikerükért. Ráadásul az előző mérkőzéstől kissé kimerülten érkeztem, így csak a mérkőzés élménye miatt mentem, hagytam, hogy magával ragadjon a hangulat. 
Az a hangulat, ami fantasztikus volt. A több, mint 5000 néző teljesen megtöltötte a stadiont, és egészen elképesztő hangulatot teremtett. Mivel tényleg nem tudtam (nem is akartam) szakmai szemmel nézni a meccset, nagyon sokat nem is tudok elmondani róla. Egyszerűen csak élveztem a hangulatot, a számomra kedves emberek játékát. Nem játszottunk hibátlanul, közel sem, de egy pillanatra sem éreztem azt, hogy a spanyoloknak akár esélyük lehetne megnyerni ezt a mérkőzést. Nem is nyerték, 24-7-es győzelmet aratott válogatottunk.
A legjobb jelenet véleményem szerint Elek Ádám (WR – Wolves) nevéhez fűződött, aki egészen pazar punt return TD-t szerzett. Legutóbb ilyet 2013-ban láttam tőle, amikor még a Budapest Hurricanes színeiben a Hungarian Bowlon egy kickoffot hordott vissza touchdownra. 

Fotó: PhotoInvisible
A válogatott most nem pihenhet sokat, hiszen október 26-án Belgiumba utaznak, hogy megmérkőzzenek a belga válogatottal. Sok sikert nekik a felkészüléshez!

Végezetül egy kis gonoszság, ami a mérkőzést követően körbeszaladt az interneten.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése