2013. szeptember 30., hétfő

Még egy sebességgel magasabbra kapcsolva

Ha azt mondom, hogy a Hurricanes defense a hétvégén 269 futott és 30 passzolt yardot, emellé 14 pontot kapott, azt mondom, hogy ez nem egy klasszis teljesítmény. Ha azonban azt mondom, hogy 5 interceptiont, két forced fumble-t és két sacket ért el a csapategység, további kettő 3&Out-tal és kettő turnover on downs-zal fűszerezve, akkor azt kell, hogy mondjam, hogy ez már igen.


Szombaton, az őszi szezon során első alkalommal hazai pályán játszott a Budapest Hurricanes. A vendég az a Győr Sharks volt, amely először meggyőző különbséggel küldte haza a Nyíregyháza Tigers-t, majd egy végletekig kiélezett mérkőzésen egy ponttal maradt alul a címvédő Budapest Wolves ellenében. Ha azt mondom, hogy közel sem vettem, vette csapatunk félválról érkező vendégünket, akkor még nem mondtam semmit.

Azonban a mérkőzésen a várakozásainkból nem sok mindent kaptunk vissza. Nem célom, hogy bárkit is megbántsak, de egy erőtlen, fantáziátlan és felettébb ideges Sharks ellen léptünk pályára. Ahogy az várható volt, a győri offense elsősorban Schwarz és Hegedűs (Smash Williams???) futásaira alapozta játékát. Utóbbinak volt két hosszú (44 yard és 40 yard) futása, az itthon már-már hírhedt erőfutó Schwarz azonban ritkán jutott 2-3 yardnál messzebb a line of scrimmage-től. Mellettük még az "irányító" Kövecsesnek volt néhány jobb futása egy-egy Naked playből. Nem rosszindulatból tettem idézőjelbe Kövecses neve mellett az irányító szót. Ő ugyanis (saját csapattarsai - erre még kitérek - bevallása szerint is) nem irányító, hanem running back és tight end posztokon játszott, a kényszer szülte, hogy QB pozícióba kerüljön. Azonban éppen ezért számomra érthetetlen, hogy a Sharks offense-e 17 pass play-t is játszott (ez a teljes playszám 30 százaléka). A 17 play-ből 5 interception, 2 sack és mindösszesen 30 yard született, a complete pass-ok mindegyike pedig screen pass volt. Persze nem feltétlenül tisztem kritizálni az ellenfél vezetőedzőjének playcall stratégiáját, csak számomra meglepő és kicsit érthetetlen. 

A defense tehát nagy fordulatszámon pörgött, és az offense is felvette a tempót mellettünk. A defense-ünk 11 drive-ja mellett az offense 12 drive-ot vezetett, melyek közül kettőt  punttal, egyet pedig egy interceptionnel zárt az alakulat, a fennmaradó kilenc drive scoring drive volt (8 TD - egy kimaradt PAT-nal és 1 field goal).

Az egész csapatra elmondható, hogy nagy kedvvel, és hatalmas akarással játszották végig a meccset. És bár bőven találtunk még kijavítani való hibát, mindenképpen szembetűnő az, hogy a csapatrészek mérkőzésről mérkőzésre jobb teljesítményt nyújtanak. Az igazi megmérettetés azonban most vasárnap következik, amikor a tavalyi bajnok Budapest Wolves-ot fogadjuk a Hurricanes Arénában.

Mint fentebb utaltam rá, néhány gondolat erejéig kitérnék arra, hogy milyen csapat a "győri" csapat. A legjobb példa arra, hogy mennyire egy csapatról beszélünk az, amit az egyik Sharks játékos mondott nekem a mérkőzés után: "Bementem az öltözőbe, de nem voltam benne biztos, hogy a mi öltözőnk, mert csupa ismeretlen arcot láttam. Aztán észrevettem XY-t és tudtam, hogy jó helyen vagyok." A Sharks több csapatból (Gorillaz, Titans, Cowboys, stb.) van összeeszkábálva és kicsit sincsen összeszokva. Az indok, amiért ilyen összefércelt csapattal vágott neki a Győr a magyar elitligának: önmagukban nem tudnának kiállítani egy csapatot. És pontosan ugyanez a helyzet a Nyíregyháza Tigers-zel. 
Nem hinném, hogy jó dolog lenne ez. Mint ahogy az eredmények, a tabella is mutatja, nem az. Nem célravezető. Nem hiszem, hogy bármennyire is előremozdítaná a sportágat. Ilyenkor persze a vidéki csapatok részéről mindig az a válasz, hogy persze, a fővárosban könnyen beszélünk, itt van játékos, ott nincs. És többen is mondják, hogy muszáj elindulni a topligában, hogy nagyobb eséllyel jöjjenek szponzorok. De kérdem én, milyen szponzort vonz az, amikor a szedett-vedett csapat már a harmadik negyed elején mercy rule-t kénytelen elszenvedni? 
Jelen állapotban azt gondolom, hogy a vidéki amerikai footballt csak és kizárólag az utánpótlás tudja megmenteni a teljes megsemmisüléstől. Kinevelni fiatal játékosokat és megtartani, a sportág mellett tartani őket (úgy tudom a megtartással például Győrött valamiért komoly problémák vannak). Ott van (a teljesség igénye nélkül) Győr, Miskolc, Debrecen, Nyíregyháza, Pécs, Szeged, mind nagyvárosok, sok általános iskolával és gimnáziummal, onnan kellene meríteni és gyakorlatilag beszippantani a srácokat a sportágba. 
Amennyiben ez nem valósul meg, nem hiszem, hogy a vidéki csapatok, még csak nem is olyan hosszú távon, fel tudnák venni a versenyt az olyan masszív utánpótlással rendelkező budapesti csapatok ellen, mint amilyen a Hurricanes, a Wolves vagy éppen a Bulldogs. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése