Gondolatok a válogatottságról

Úgy gondolom, hogy amikor az ember eljut a sport pályafutásában egy olyan szintre, hogy magára húzhatja a nemzeti mezt és hazáját képviselheti egy sportrendezvényen, az egy semmi mással össze nem hasonlítható megtiszteltetés. Egy elismerés, egy jutalom … de egyúttal kötelezettség és többletfeladat is.

Azt hiszem, a válogatott státuszhoz viszonyulás az elmúlt években nagyon megváltozott (az általam képviselt amerikai footballban mindenképpen), úgyhogy egy kicsit boncolgatom ezt a kérdést.

Fotó: mafsz.org

Atlétikába botlottam

Sosem voltam igazán nagy tudója az egyéni sportoknak. Gyerekkoromban (még a Martinek-Mizsér-Fábián érában) rajongtam az öttusáért, ezen kívül még az úszást és a kajak-kenut követtem később is. Mindig is a csapatsportok vonzottak inkább.

Az atlétika ráadásul, hiába a sportok királynője, valahogy mindig is a látóteremen kívül maradt. Persze mondjuk Carl Lewis vagy éppen Usain Bolt nevét ismertem, de a legnagyobb sztárokon túl sosem terjedt sem a tudásom, sem az érdeklődésem.

Éppen ezért - leszámítva néhány városi futóversenyt - sohasem voltam atlétikai rendezvényen sem. Egészen tegnapig.

Az események teljesen véletlen alakulásának következtében (valójában Kenessey Csaba sportmédiás kollégámnak köszönhetően) tegnap ott lehettem a Nemzeti Atlétikai Központban, a Gyulai István Memorial nemzetközi versenyen. 

FIFA Klubvilágbajnokság

A nemzetközi labdarúgás világában a válogatott tornák mellett klubszinten is vannak globális küzdelmek – ezek közül a legrangosabb a FIFA Club World Cup, vagyis a FIFA Klubvilágbajnokság. Bár a név impozáns, a verseny megítélése régiónként eltérő, különösen Európában, ahol sokszor alacsonyabb presztízs övezi. Sokan nem is tudják itthon például, hogy jelenleg gőzerővel folynak a küzdelmek az USA keleti partján.

7 nap, három mérkőzés Los Angeles-ben

Ahogy azt a közösségi média felületekről sokan tudják, volt szerencsém két hetet eltölteni Los Angeles-ben. A kaliforniai utamat viszonylagos részletességgel a személyes blogomon meséltem el, azonban jelentős sport érintettsége is volt ennek a kalandnak, erről az alábbiakban számolok be.

Sajnos - vagy nem sajnos, ezt bárki szabadon eldöntheti - a meglátogatott sporteseményekhez kapcsolódóan nem tudok kikerülni néhány személyes vonatkozású dolgot is, így némi kiegészítő élménybeszámolót is csatolni fogok a mondandómhoz.

A lényeg az, hogy a Hálaadást megelőző és követő hetet Los Angeles-ben töltöttem, és nagy szerencsémre három amerikai football mérkőzést is meg tudtam nézni, hiszen mind a Rams, mind a Chargers, mind pedig a Southern California Trojans hazai pályán játszott ott tartózkodásom idején. Sőt, valójában még lehetőségem lett volna egy pasadenai kirándulásra a USC és a UCLA college meccsére, de úgy döntöttünk végül, hogy a három mérkőzés az bőven elég lesz - élmény és anyagi tekintetben is.

Rájátszás az NFL-ben

Vége a 2023/24-es NFL rájátszás első körének.

A Super Wild Card weekenden ugyebár 12 csapat volt érintett. A San Francisco 49ers és a Baltimore Ravens pedig pihenő napot tartott. Érdemes azonban a teljesség igénye nélkül egy rövid kitekintés erejéig ránézni a ligára, hogyan is zárult az alapszakasz, ugyanis néhány érdekes statisztikai momentummal találkozhattunk.

Debütálás a válogatott élén

A 2023-as válogatott program csúcspontja, az egész lényege és betetőzése a Csehország elleni helyosztó mérkőzés volt. A magyar válogatott azzal az egyértelmű céllal lépett pályára, hogy hazai közönség előtt legyőzve a riválisunkat megszerezzük az IFAF A-csoportos Európa-bajnokság kilencedik helyét.

Rájátszás a HFL-ben

Már csak egy mérkőzés, a XVII. Veolia Hungarian Bowl maradt hátra a Hungarian Football League idei kiírásából. Három hetünk van a döntőig, úgyhogy most egy kicsit van időnk szusszanni és áttekinteni, mi is történt idén a legmagasabb hazai football osztályban.

Forrás: Hungarian Football