2019. március 18., hétfő

Előszezon a Wolves-nál

Márciusban a Budapest Wolves igazán intenzíven kezdte meg a 15. szezonját. Március első hétvégéjén Edzőtábort tartottak a Farkasok, múlt hétvégén Kaposváron játszottak felkészülési mérkőzést, 16-án pedig a Budapest Cowbells csapatával mérkőztek a Rozsnyay utcában.


Bár a közös edzéseket már februárban elkezdtük (sőt, az erőnléti alapozás már januárban elindult), az igazi „nagyüzem” most márciusban kezdődött. Egy intenzív, 5 edzéses hétvégi edzőtáborral kezdtük meg az érdemi munkát március 1-én. Sajnos a pályalehetőségek felettébb szűkös mivolta következtében itthon kellett megtartanunk az edzőtábort, azonban kis pozitívum, hogy legalább nem hazai pályán, hanem az Új Palotai Sportközpont pályáján tudtunk készülni. A környezetváltozás fontos pszichológiai motívum ilyenkor. 
Az alapok átismétlése és a tavalyi stratégiai elemek felelevenítése mellett mind technikai, mind pedig taktikai oldalon tanultak a srácok új dolgokat.  A táborban feszített tempó és intenzív edzésmunka mellett dolgoztatta meg 65 játékos az izmait és egyúttal a szürkeállományát is. Az alapvető játékelemek installálása mellett igyekeztünk az edzői stábbal elegendő időt fordítani arra is, hogy a srácok technikai kivitelezésén is tudjunk csiszolni. Én a tábor során (ahogy a szezonban is) a linebackerekkel foglalkoztam és egy-két játékosnál ez a kettő és fél nap is jelentős fejlődést eredményezett. 

Fotó: Szabó Péter
A tábort követő két héten tovább folytattunk az új elemek installálását és begyakorlását. A felkészülési időszak előrehaladtával az erőnléti elemek már egyre inkább háttérbe szorulnak és teret engednek az individuális képzésnek, majd az individuális szakaszok is egyre rövidebbek lesznek és az egész csapatos gyakorlások kapnak nagyobb hangsúlyt. 
Mivel a felnőtt keret (kiegészülve U19-es játékosokkal) idén kettő bajnokságban is elindul (HFL és Divízió 1), ezért a srácoknak minden pozícióban nagyon meg kell küzdeniük a helyükért. Lesz, aki csak a W1-ben kap helyet, lesz, aki csak a W2-ben és lesz olyan is, aki mindkét bajnokságban megmutathatja, mire képes. (Idén a „civil életben” megnövekedett feladataim és leterheltségem miatt én nem vállaltam el a Wolves második számú csapatának vezetését, így idén Sergio Varelát nevezték ki a W2 vezetőedzői pozíciójára.)

Támogatónk a BioTechUSA (Fotó: Szabó Péter)
Mivel a srácok edzésen mindig ugyanazokkal az emberekkel találják szembe magukat, illetve a stratégia is mindig ugyanazzal a stratégiával ütközik, ezért érdemes a felkészülési időszakba más csapatokkal scrimmage-eket, edzőmeccseket szervezni. Szakmailag és pszichológiailag is jó, ha nem mindig csapattárs ellen gyakorolnak a játékosok, illetve jobban felmérhető, hogy egy-egy taktikai elem hogyan alkalmazható nem „laboratóriumi” körülmények között. Éppen ezért az idei előszezonban kettő felkészülési mérkőzést is megszervezetünk. 
Múlt szombaton a csapat Kaposvárra utazott és a most alakuló Hornets ellen játszottunk egy edzőmeccset. A Hornets-ről azt kell tudni, hogy a kaposvári játékosok a megszűnt Boda Troopers-szel és pécsi srácokkal szerveztek közös csapatot. Idén a Divízió 2 újoncai lesznek és mérkőzésen ellenünk mutatkoztak be.
Mi erős kerettel utaztunk Kaposvárra. Vittünk olyan játékosokat, akik a HFL csapatban is szerepet fognak kapni, vittünk olyat is, akik csak a Wolves 2-ben és persze jöttek az újoncaink is. Három célunk az volt ezzel a mérkőzéssel. Egyrészt, hogy a megtanult taktikai elemeket meccsszituációban is kipróbáljuk, másrészt, hogy az újoncok megismerjék, milyen egy mérkőzésen részt venni, harmadrészt pedig, hogy a játékosok kicsit felébredjenek a téli álmukból és elkezdjék magukat szezonszintre felfűteni. 
Egy ilyen edzőmeccsen teljesen felesleges a végeredményről beszélni, hiszen nagyjából az első néhány play után elég erősen kiütközött a két csapat közti szintkülönbség. Az egy-az-egy-elleni párharcok szintjén eldőlt lényegében a play-ek túlnyomó többsége, és az első negyed végén már felmerült a mercy rule kérdése. Tiszteletre méltó dolognak tartom, hogy a kapsovári stáb úgy döntött, hogy ne futó óra mellett játszuk le a hátralévő három negyedet, hanem játszunk, hiszen azért voltunk ott. Mivel nagyon sok idő állt így rendelkezésünkre, számos dolgot ki tudtunk próbálni és mindenki kapott megfelelő játékidőt, hogy bizonyítson. 
A kaposváriak pedig becsülettel végighajtották az egész mérkőzést. Mind offense, mind pedig defense oldalon voltak olyan megmozdulásaik, amik kifejezetten előremutató dolgok lehetnek egy épülő csapat életében. Mindenképpen ki kell emelnem Baranyai Péter RB játékát. A fiatal futó már több bajnokságot és csapatot is megjárt és azt gondolom, az egyik legtehetségesebb fiatal játékos a posztján. Agilis, kemény és villámgyors. Ezen az edzőmeccsen is volt két remek megmozdulása. Az első félidőben egy 65 yardos touchdown elkapása volt (melyből közel ötvenet már labdával a kezében tett meg), a második félidőben pedig remekül ugrott ki egy futásnál a boxból és 90 yardon keresztül futott szintén hat pontért. 
Míg a Hornets nagy százalékban passzolni próbált, addig a mi offense-ünk a futójátékra épített. Szatlmayer Richárd, Gombos Dávid és Marczi Máté szerezte a yardokat és a pontokat. Utóbbi a hétvégén megfutotta élete első touchdownját mérkőzésen, amihez ezúton is gratulálok. A futások mellett persze egy-két passzt is eleresztettek irányítóink, végül mind a három pályára lépő irányító (Tóth Levente, Horváth Bendegúz és Márton Márk) regisztrálhatott complete pass-t, sőt, touchdownt is. 
A védelem oldalán azt érdemes kiemelni, hogy a defensive line dominálta a mérkőzést. Jelentős és sokat mondó adat, hogy a belső linebackereknek az egész mérkőzésen összesen 4 tackle-jük volt. A futások túlnyomó részében a  D-line megoldotta a feladatot a line of scrimmage-en. Amiben mindenképpen sokat kell még fejlődnünk, az a pass rush, minösszesen három alkalommal értünk oda a Hornets irányítójára. A defensive line-ban egyébként a lassan veteránnak számító Merucza Attila és az újonc Moni Róbert nyújtott kiemelkedőt, a linebackerek között Hegedűs Bálint volt igen impresszív. A DB sorból nehéz lenne kiemelni bárkinek is a nevét. Talán statisztikailag izgalmas, hogy Győrffy Ádám safety nevéhez fűződik egy forced fumble, amit aztán ő maga szedett össze egy futójátéknál (a line of scrimmage mögött, úgy, hogy nem volt blitz-re küldve). Ádám tavaly a Divízió 1-ben a csapat legjobb run supporter defensive backje volt és neki volt a védelemben a legtöbb tackle-je.

Forrás: kapos.hu
Mindent együttvéve egy jó hangulatú mérkőzés volt, ahonnan viszonylag sok információt tudtunk nyerni – feltételezem, hogy ezzel a Kaposvár Hornets is ugyanígy van.

A felkészülés ezt követően egy csonka héttel folytatódott, amit ismét a szombati nap koronázott, hiszen akkor találkoztunk a Budapest Cowbells-t. Ez az összecsapás egyébként a Budapest Kupáért folyt, ettől függetlenül erre is, mint edzőmérkőzésre készültünk és a meccs is egy szimpla előszezon mérkőzés volt. Kovács István, a Wolves - és Troy Baker, a Cowbells vezetőedzője megegyeztek egymással, hogy a mérkőzés menete az lesz, hogy az első félidőben a két HFL-keret csap majd össze, a második félidőben pedig inkább a második számú keret kap lehetőséget bizonyítani.
Ennek megfelelően egy jóval erősebb kerettel érkeztünk az edzőmeccsre, mint amivel Kaposvárra mentünk, de így is számos hiányzónk volt.

Fotó: Weisz Tamás
A megbeszélés szerint tehát a mérkőzés első felében a két HFL-keret lépett pályára egymás ellen. A mi oldalunkon még nagyon látszott a szezon eleji forma. Az összeszokottság hiánya a védelemben és az offense-ben is problémát okozott, ráadásul a defense oldalon az újonnan megtanult dolgok még nem mennek készség szinten. Erre mi sem volt jobb példa, mint hogy a második play-ben egy rossz kommunikáció miatt kaptunk egy 95 yardos touchdownt. Ami még nagyon látványos volt az az, hogy a Cowbells játékosai sokkal nagyobb hőfokon égtek. Nem csináltak semmi különlegeset (talán offense oldalon egyetlen olyan play volt, amire majd kifejezetten oda kell figyelnünk – persze abban is biztos vagyok, hogy közel sem mutatták be a teljes repertoárjukat), viszont amit csináltak, azt komoly intenzitással és agresszióval tették. Ez nálunk hiányzott és meglátásom szerint ez volt az a szegmense a játéknak, amivel fölénk tudtak kerekedni. Az eredmény az edzőmeccseken számomra nem sokat jelent, nem igazán foglalkozom vele, mert a mutatott play-ek kivitelezése és hatékonysága az, ami igazán számít, de ha valaki a statisztikák szerelmese, akkor az első félidőt 20-3-ra megnyerte a Cowbells.
A második félidőben a cserék és a második számú csapat játékosai léptek pályára és a játék sokkal kiegyensúlyozottabb képet kezdett el mutatni. A Cowbells második soros offense-e jóval gyengébbnek bizonyult a mi védelmünknél és egy-egy play-t leszámítva nem tudtak már érdemben haladni. A defense-en is kezdett felülemelkedni a mi offense-ünk. Ez mindenképpen bíztató lehet a már a küszöbön kopogtató és kőkeménynek ígérkező Divízió 1 kickoffunk előtt.
Végül – szintén csak a számszerű adatok megszállottjainak – a Cowbells 20-17 arányban megnyerte az edzőmeccset. Ami sokkal fontosabb ennél, az az, hogy a kaposvári edzőmeccshez képest is kijött számos olyan probléma, amit még a szezon előtt orvosolnunk kell mindenképpen.

Fotó: Weisz Tamás
A két edzőmeccset követően most folytatjuk a felkészülést. A HFL-keretnek még van három hete csiszolgatni a hibákat és szezonformába lendülni, a Divízió 1-es csapat azonban már a hétvégén megkezdi a versenysorozatot. A Wolves 2 első ellenfele a Dunaújváros Gorillaz lesz, a mérkőzésre március 24-én, vasárnap, hazai pályán kerül sor.

A tavaszi menetrendünk pedig a következő (köszönet érte a Hungarian Footballnak):


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése